Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Öregedő űridőjárás-jelző szonda
(Rovat: Értékeink védelme, Navigáció és térképészet , Űridőjárás - 2012.03.11 08:15.)

Olyan esetekben, mint a héten lezajlott hatalmas napkitörés, a Földi hatásra vonatkozó előrejelzések egyik legfontosabb eszköze az amerika ACE űrszonda.

Az ACE (Advanced Composition Explorer) a Föld és a Nap között, tőlünk mintegy másfél millió km távolságban levő L1 egyensúlyi Lagrange-pont körüli pályán kering. Ugyanúgy egy év alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld. Helyzetéből adódóan mindig a Nap-Föld egyenesben marad. Így mintegy „előretolt mérőállomásként” tudja észlelni a központi csillagunkból felénk irányuló részecskeáramlást. Jelenleg a még 1997-ben indított ACE az egyetlen olyan űreszköz, amelynek a közvetlen, valós időben közvetített helyszíni méréseire hagyatkozhatnak az űridőjárás előrejelzői. A napszél erősségére, a töltött részecskék sebességére, összetételére, a mágneses térre vonatkozó adatai a NOAA (az Egyesült Államok óceán- és légkörkutató ügynöksége) űridőjárás-előrejelző csoportjához futnak be. A NOAA szerint az előrejelzéseikre megrendelők tízezrei – például légitársaságok, műholdüzemeltetők, vagy a műholdas helymeghatározó rendszerek felhasználói – kíváncsiak, a honlapjukon nyilvánosságra hozott adatokat pedig világszerte milliók alkalmazzák. Modern korunkban ugyanis számos olyan műszaki eszközt használunk, amelyek megbízható működését komolyan befolyásolhatják a Nap kitörései nyomán keletkező geomágneses viharok.


Az ACE pályájának vázlata.

Az egyedülálló mérésekre képes űreszköz műszaki szavatossága azonban már lejárt, így senki sem lepődhetne meg, ha egyszer csak felmondaná a szolgálatot. A pótlására azonban még legalább két évet kell várni. Pont most, amikor a Nap aktivitási ciklusa a maximumához közeledik, így egyre gyakoribbá válnak a jelentős földi hatást is kiváltható napkitörések. (A kb. 11 éves periódussal változó naptevékenység maximumát 2013 körülre várják.) Amikor a Napon bekövetkezik egy koronakitörés, még nem lehet pontosan eldönteni, hogy a részecskeáramlás elér-e a Földhöz, vagy más irányba halad.


(Képek: NASA)

Amerikában már 2003-ra elkészült egy új űridőjárás-előrejelző szonda, amit az L1 pont környezetébe szántak. A Triana nevű űreszköz előkészületeit azonban szinte az utolsó pillanatban leállította a Bush-kormányzat. Az ok állítólag nem műszaki probléma, hanem az volt, hogy a korábbi demokrata alelnök és vetélytárs elnökjelölt, Al Gore szívügyének tekintette a szondát. (A szakmában az űreszköz ezért GoreSat néven is emlegették.) A környezetvédelem ügyének elkötelezett Gore azt tartotta fontosnak, hogy a szondán elhelyezett kamera állandóan a Föld napsütötte oldalát figyelte volna, mintegy 1,5 millió km távolságból, s a képeket folyamatosan bárki figyelhette volna.

A Triana a NASA Goddard Űrközpontjának raktárába került. Most az újjászületését készítik elő, mint a NOAA űridőjárás-előrejelző szondája. Annak idején az űrrepülőgép fedélzetéről startolt volna, méghozzá a visszatérésekor szerencsétlenül járt Columbia STS-107-es repülésével – most keresik hozzá a megfelelő hordozórakétát. Az űreszköz új neve DSCOVR (Deep Space Climate Observatory), és 2014-ben állhat pályára. Fedélzetén megmarad Gore kedvenc kamerája, emellett három fedélzeti tudományos berendezés kerül rá, amelyekkel az űridőjárás előrejelzéséhez szükséges elektromágneses és plazmaméréseket végzik, valamint a Földről visszavert hősugárzás mennyiségét állapítják meg.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018