A Galápagos-szigetek, ahogy még sosem láttuk
(Rovat: Envisat, A hét képe , Környezetünk védelme - 2009.02.26 10:00.)

A képet az európai Envisat mesterséges hold különböző időpontokban készült radarfelvételeiből állították össze.

A látványos színvilág épp ezért mesterséges. Az Envisat radarberendezésével (ASAR) három időpontban (2006. március 23-án, 2008. augusztus 14-én, és 2009. január 1-jén) készítettek felvételt a Csendes-óceánban, az Egyenlítő mentén, Ecuador partjaitól kb. 1000 km-re nyugatra fekvő szigetekről. A felszín radarvisszaverő képességét jellemző intenzitási értékekhez a különböző időpontokban más-más színeket rendeltek. A színváltozások tehát a felszín változásait tükrözik.

(Kép: ESA)

A Galápagos-szigetek először mintegy 10 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az óceánból, vulkáni tevékenység következtében. A 19 tagú szigetcsoport két szigetén ma is működő vulkán található. A szigeteknek a kontinenstől való elzártsága különleges élővilág kifejlődését tette lehetővé. Az itt élő fajok jelentős része (az összes hüllő, a növények fele, a madarak 40%-a) kizárólag a szigeteken él. Védelmükre nemzeti parkot alakítottak ki. A spanyol hajósok által 1535-ben felfedezett Galápagos-szigetek a 19. század elején váltak híressé, amikor Charles Darwin megírta A fajok eredete című művét. Az evolúciós elméletet megalapozó megfigyeléseit, kutatásait jórészt itt végezte.

A csoport legnagyobb szigete a képen is látható Isabela. Öt vulkánt látunk rajta felülnézetben. Nevük északról dél felé haladva: Wolf, Darwin, Alcedo, Sierra Negra és Cerro Azul. Jobbra a nagyobb sziget Santiago.

A radarképek nem csak a szilárd földfelszín változásainak követésére használhatók. A tengerfelszín tulajdonságaitól (a hullámok magasságától, a hullámzás irányától - s így közvetve a szél erősségétől és irányától) is függ a műholdról kibocsátott radarjelek visszaverődése. A hamis színezésű képen a különbségek a színekben és a vízen látható „fodrozódások” megjelenésében érhetők tetten.