Emberekkel a Marsra? (3. rész)
(Rovat: Emberes Mars-utazás?, Az emberi élet védelme - 2020.03.10 10:15.)

Milyen kihívásokkal kell szembenézni, ha a Marsra szeretnénk utazni? Sorozatunkban most az izolációval foglalkozunk.

A hosszú távú űrutazás során a technikai, életmódbeli, egészségügyi kihívások mellett egy nagyon fontos dologgal is számolni kell: az elszigeteltséggel. A NASA kutatóiban jogosan merült fel a gondolat, hogy ha egy csapat embert több hónapra, évekre összezárunk, akkor a viselkedésbeli illetve pszichológiai változások kialakulása elkerülhetetlen lesz.

Nézzük is meg, melyek azok a tényezők, amelyek hatással lehetnek egy űrhajós teljesítményére és mentális egészségére.

• Egyrészt az űrhajósok hat hónapon keresztül össze lesznek zárva egy nem túl nagy űrhajóban és korábban nem tapasztalt elszigeteltséggel, egyedülléttel kell megküzdeniük.
• Fáradtsági szintjük növekedni fog, ami az adott helyzetbeli gondolkodásra, viselkedésre hatással lehet. A fáradtság kialakulása több faktorból adódik össze: alvási rendellenesség alakulhat ki az asztronautáknál, mivel a teljes alvási ritmusok fel fog borulni nem csak azért, mert 38 perccel hosszabbak a napok a Marson, hanem az utazás során fennálló állandó vibráció, zaj folyamatos stresszhatással van a szervezetre.
• Ezek mellett, ha csak a mindennapos tevékenységeiket nézzük, sokszor nagy koncentrációt igénylő műveleteket kell végrehajtaniuk, illetve a feltöltődésüket a munkájukra jellemző monotonitás sem segíti. Az elszigeteltség és a sok stressz miatt depresszió alakulhat ki náluk.
• Természetesen számolni kell a csapattagok között felmerülő esetleges félreértésekkel, ellentétekkel is, annak ellenére, hogy az adott csapat kiválasztása során tudásban és személyiségben is lehetőleg optimális összetételre törekednek. Minden apró plusz feszültség hatással van az adott személy munkájára így a teljesítményére is.
• Csupán ha csak a szervezeti szintet nézzük, és annak a hatását a hangulatra és az általános érzésekre, akkor beláthatjuk, hogy rengeteg dolgot kell megoldanunk, még mielőtt beültetjük a legénységet az űrhajóba. Az űrhajósok táplálkozása rengeteget fejlődött az évtizedek alatt, de friss ételeket, a széles választékot évekig mellőzniük kell. Ha nem lesz megfelelő a bevitt táplálék összetétele és nem kapják meg a szükséges nyomelemeket, vitaminokat akkor azok is hozzájárulhatnak a fizikai állapot, illetve a figyelem csökkenéshez.

(Kép: NASA)

A NASA azért, hogy ezekre a lehetségesen felmerülő problémákra megoldást találjon, olyan kísérleteket indított el, melyek során kis csoportok izolációját vizsgálják. Figyelik a csoport kommunikációját, dinamikáját, változásait, illetve az egyén személyiségében létrejövő változásokat. Korábban egy évig tartó, zárt környezetben való elkülönítés során érdekes eredményeket kaptak a kutatók. Például a harmadik negyedévben lelki mélypont volt mérhető a csoporttagoknál külön-külön. A kutatás kimutatta, hogy a harmadik negyedév mélypont volt az összes résztvevőnél. Ez azt jelenti, hogy motivációvesztettnek érezték magukat, de ezen az időszakon átlendülve az utolsó negyedéves szakaszra normalizálódott a hangulatuk. Ezek a kísérletek nagyon fontosak, hiszen számolnunk kell minden lehetséges felmerülő problémával egy ilyen nagyszabású utazás során: az egyéni és csapattagok közötti feszültségekkel, a csapattagok közötti kapcsolat csökkenésével, az egyéni zárkózottsággal. Ezek a kutatások segítenek a kialakuló pszichés problémák felismerésében, hiszen minél korlátozottabbak, elszigeteltebbek az emberek, annál valószínűbb, hogy valamilyen változás, torzulás alakul ki akár a viselkedésükben, gondolkodásukban vagy személyiségükben. De nem szabad elfelejteni, hogy ez a vizsgálat egy Földön létrehozott mesterséges izoláció volt. Ha belegondolunk, ez mégsem tudja teljesen reprezentálni azt a valóságos egyedüllétet, ami a marsi utazásra vállalkozó bátor űrhajósokra vár, hiszen a földi kutatások során a kísérleti csoportok fejében ott motoszkálhatott az a nyugtató tudat, hogy a Földön vannak és bármi történik is, rövid időn belül segítséget kaphatnak. Ezzel szemben a marsi utazás során a hihetetlen nagy távolság miatt a kommunikáció is lassabb lesz a Földdel, így sokszor kell majd önállóan, ismeretlen helyzetekben döntést hozniuk, vagy akár az utazás lelkileg legnehezebb részénél, az út háromnegyedénél ez a kommunikációs távolság (azaz hogy több perc is eltelhet a válasz megérkezéséig) nem fog segíteni a legénységnek a lelkileg/pszichésen megélt mélyponton való átlendülésében.

Hogyan próbálja a NASA megoldani ezeket az igen komoly problémákat? Különböző technikákat és okos eszközöket fejlesztenek. Az alvászavarokat speciális fényrendszerrel lehetne megoldani, amellyel be lehetne állítani a megfelelő biológiai ritmust. Illetve olyan okos eszközt használhatnának, amely segíti az aktivitás és éberségi szint megfelelő beállítását. A fáradtságérzet monitorozására használják az öt perces öntesztet (five minute self-test), amely a frusztráció érzésének felmérését és csökkentését szolgálja. Ezek a kutatások nagyban hozzájárulnak a majdani marsi utazás során kialakuló lehetséges izoláció kihívásaival való sikeres szembenézéshez.

(Folytatjuk!)