Szerves vegyületek és metán a Marson
(Rovat: Curiosity - 2018.06.11 12:15.)

Többféle szerves anyag a felszínen, metán a levegőben – ezt találta a Curiosity a Marson.

A NASA csütörtökön jelentette be az immár közel hat éve a vörös bolygón dolgozó önjáró laboratórium, a Curiosity legújabb érdekes eredményeit. Ahogy egyes hírek címsoraiban olvasható volt: újabb jeleket találtak a régmúltbeli marsi élet lehetőségével, sőt akár a jelenlegiével kapcsolatban – bár mindkét kijelentést, különösen az utóbbit érdemes a szokásos fenntartásokkal kezelni. Az új eredményekről beszámoló szakcikkek a szerves anyagokról, illetve a légköri metánról a Science június 8-i számában jelentek meg.

Önarckép alulról – a Curiosity több különböző szögből saját magáról készített felvételeiből összeállítva. Ezek a felvételek még 2015 augusztusában készültek a robotkar végére szerelt MAHLI (Mars Hand Lens Imager) kamerával. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A Curiosity landolási helye, a Gale-kráter közepén emelkedő hely oldalában araszol felfelé, miközben a méréseit végzi. A kráter aljának közel három és félmilliárd éves kőzeteiben már korábban is talált széntartalmú (szerves) anyagokat, de a kőzetfúrások eredményeinek újabb elemzése révén tett felfedezések még több molekulával bővítették az ismert listát, és megerősíteni látszanak, hogy a helyszín valaha kedvező feltételeket nyújthatott a mikrobiális élet kialakulásához és fennmaradásához. Az egykori tómeder alján az üledékes kőzetben talált szerves molekulák akár élő szervezetekből is származhatnak – de azért azt sem lehet kizárni, hogy nem ilyen úton keletkeztek. A szerves molekulák eredetére vonatkozóan a Curiosity adataiból nem lehet biztos következtetéseket levonni. A szerves molekulák a felszínen a sugárzás és a kedvezőtlen kémiai környezet miatt nem maradhatnak fenn évmilliárdokig, ezért elengedhetetlen, hogy mélyebb rétekekben keressék azokat. A későbbi űreszközökkel a Curiosity által elérhető néhány centiméteresnél mélyebbről is sikerülhet majd mintákat szerezni.

A Curiosity SAM (Sample Analysis at Mars) műszerében 500–820 Celsius-fokra hevített kőzetmintákból elillanó szerves anyagok közt kéntartalmúak is voltak. (Kép: NASA / GSFC)

Egy másik, ugyancsak frissen bejelentett felfedezés újabb fontos adalék a marsi metán előfordulásának kutatásában. A Curiosity hosszú távú helyszíni mérései alapján úgy tűnik, hogy a légkörben előforduló metán koncentrációja évszakos változásokat mutat. Télen kevesebb, nyáron nagyjából háromszor annyi CH₄ található a Marson. A kutatók szerint a változás mértéke váratlanul nagy. Az eredmény jelentősége, hogy a metán marsi keletezésére vonatkozó elméleteknek meg kell magyarázniuk ezt a jelenséget. A metán elvileg akár jelenlegi életformák létezésére is utalhat, de ugyanúgy élettelen (geológiai) folyamatok is felelősek lehetnek a gáz szezonálisan változó mennyiségű előfordulásáért. A Földön mindenesetre a légköri metán 95%-ban biológiai eredetű. Ráadásul a molekulák élettartama rövid, így joggal feltételezhető, hogy a Marson jelenleg is keletkezik metán.

A NASA Curiosity marsjárójnak SAM műszerével „szimatolták ki” a metánt a légkörben, a Gale-kráternél. Közel 3 marsi évet (majdnem 6 földi évet) ölelnek fel a mérések. A grafikon vízszintes időtengelyén a skála egy marsi évnek felel meg fel, az eltérő éveket különböző színű pontok szemléltetik. A metán koncentrációja milliomod rész egységben (ppb) a függőleges tengelyről olvasható le, a csúcsok nyárra esnek. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A Marson nem most először detektálnak metánt, de azok a mérések általában egy-egy helyre és nagyobb koncentrációkra vonatkoztak. Hosszú időn át végzett, ismétlődő mérések most először állnak rendelkezésre – igaz, ugyancsak egy adott helyen, a Gale-kráterben.

A NASA vezetői a Curiosity új eredményeit biztatónak érzik, megerősítve az űrügynökség hosszú távú kutatási stratégiáját, ami a marsi élet nyomainak keresésére irányul.