Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Még két év a Gale-kráterben
(Rovat: Curiosity, Távoli világok kutatói - 2016.10.12 07:15.)

Újabb két évig folytathatja a Mars vizsgálatát a Curiosity. Október 1-jén kezdetét vette a küldetés második kiterjesztése.

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a NASA több sikeres tudományos küldetését újabb két évvel, 2018. szeptember 30-ig meghosszabbította. Ezek közé tartozik az immár négy éve a Mars Gale-kráterében, az Aeolis-hegy lábánál dolgozó Curiosity, amelyik leszállása óta már közel 12 kilométert tett meg a bolygó felszínén.


A Curiosity önarcképe a Naukluft-fennsíkon, az „Okoruso” fúrási helyszínen 2016. május 11-én, a marsjáró 1338. marsi munkanapján (sol). Az előtérben látható szürke folt a fúrás nyoma, a felszínre került, a lyuk környékén szétszóródott anyag. A kamerát tartó árbóctól közvetlenül balra egy korábbi fúrásnyom („Lubango”) is látszik. Az előtérben lévő kövek mérete a rover kerekéhez viszonyítható, a kerekek átmérője 50 cm, szélessége 40 cm. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A réteges szerkezetű, mintegy 5 km magas hegy lábánál a Curiosity elsősorban az ősi Mars vízben gazdag környezetének a nyomait, maradványait keresi. Következő célpontja a hegy oldalában húzódó, jelenlegi tartózkodási helyétől két és fél kilométerre lévő, a hematit nevű vas-oxid ásvánnyal borított hegygerinc (Hematite Unit), valamint a mögötte elterülő, agyagásványokkal borított vidék (Clay Unit).


Két jellegzetes, egymástól 80 méterre lévő táblahegy (vagy inkább tábladomb) a Murray-tanúhegyek vidékén. A bal oldali 8 méter, a jobb oldali 10 méter magasba emelkedik a környező síkság fölé. A felvétel augusztus 18-án, a Curiosity 1434. marsi munkanapján készült. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A marsjáró 2012. augusztusi leszállása óta már több mint 180 000 felvételt készített és küldött a Földre. Rendszeresen készít önarcképeket is, amelyek alapján az irányítóközpont mérnökei pontos információt nyerhetnek a szerkezet műszaki állapotáról, például a kerekek erős kopásáról. Eddig 18 alkalommal gyűjtött anyagmintát, ezek közül 14 alkalommal fúrójával a kőzetek belsejéből is mintát vett, amelyeket a laboratóriumában elemzett.


A Curiosity eddigi útvonala a fúrási helyekkel és a fúrásnyomokról a MAHLI kamerával készült közelképekkel. A lyukak átmérője 1,6 centiméter, feltűnő, milyen különböző a talaj színe az egyes helyszíneken. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / UA)

A legújabb önarcképe szeptember közepén, a Murray-tanúhegyek lábánál készült, ahol ugyancsak megfúrta a 180 méter vastag Murray-formációt alkotó kőzetet. A Curiosity e réteg vastagságának már a feléig felkapaszkodott, eközben főként agyagpalát talált, amely az ősi tómederben összegyűlt és lerakódott sárból képződött. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a krátert egykor kitöltő tó nem átmeneti jelenség volt, hanem hosszú időn keresztül létezett. A most kezdődött, újabb kétéves kutatási időszak első évében a kutatók terve szerint a Murray-formáció felső részét fogják tüzetesebben megvizsgálni.


A Curiosity legújabb szeptemberi önarcképe a Murray-tanúhegyeknél, a „Quela” fúrási helyszínen. A képet a MAHLI kamera 60 felvételéből állították össze, amelyek többsége szeptember 16-án készült, a küldetés 1463. marsi napján. A kamerát tartó árbóctól balra az M12 jelű, hét méter magas sziklatömb látható. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A küldetés esetleges folytatásáról, újabb két évvel történő meghosszabbításáról a kutatók által benyújtandó terv alapján, 2018 nyarán dönt a NASA.


A Curiosity eddigi, és a következő két évre tervezett útvonala. A marsjáró most a Murray-tanúhegyek vidékén jár (Murray Buttes, a legalsó kék háromszög). (Kép: NASA / JPL-Caltech / UA)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018