Defekt a Marson
(Rovat: Curiosity - 2014.07.10 12:15.)

Ha volna kerékszerelő műhely a Marson, most a Curiosity rovernek szervizbe kellene mennie.

Szerelők azonban nincsenek a vörös bolygón, így a NASA 2012 augusztusa óta ott dolgozó mozgó laboratóriumának még az eddigieknél is jobban kell vigyáznia a kerekeire. A hat, alumínium ötvözetből készült, önálló felfüggesztéssel és meghajtással rendelkező kerék felületének az előzetesen reméltnél gyorsabb kopására tavaly év vége felé figyeltek fel a földi irányítók. Ezután még óvatosabban választották meg az az útvonalat, amelyen a rovert igyekeznek elvezetni a Gale-kráter közepén magasodó, 5,5 km magas Aeolis-hegy oldalára. A Curiosity tudományos célja, hogy kiderítse, megvoltak-e valaha a külső bolygószomszédunkon a mikrobiális élet feltételei. (E fő kérdésre az eddigi mérések alapján lényegében máris igennel válaszoltak a kutatók.)

A Curiosity egyik elhasználódott, lyukas alumíniumkereke. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A hibák változatos formában jelennek meg. A futófelületekből kiemelkedő, a laza talajon való megkapszkodást segítő cikcakkos rovátkák között például kisebb-nagyobb lyukak keletkeznek. Ezek a lyukak később növekedhetnek, belőlük repedések indulhatnak ki különböző irányokba. Szélsőséges esetben a rovátkák két oldalán annyi sérülés keletkezhet, hogy a keréknek az a darabja kihajlik vagy kiesik, maga a kerék kettétörik. A kopás nem mindenhol egyforma, az első (hátsó) és a középső kerekeken más mértékű.

A szakértők optimisták, hogy a keréksérülések ellenére a Curiosity elérheti még a kijelölt célpontját. A mérnökök dolga, hogy modellszámításokkal és földi tesztekkel olyan haladási módszereket dolgozzanak ki, amelyek csökkentik az esetleges fatális meghibásodás valószínűségét. Azzal is tisztában vannak, hogy milyen típusú, a marsi eróziónak is ellenálló sziklák okozzák a legnagyobb gondot, így ezeket igyekeznek elkerülni. Amennyire csak lehetséges, inkább sekély homokkal borított terepen haladnak, még ha ez esetenként kitérőt is jelent. Erre a típusú kemény kőzetre előzetesen nem számítottak, a Marson még sehol sem találkoztak vele a korábbi roverek.

A Curiosity által a landolása óta a 663. marsi napig (sol) megtett út (pirossal) és a még hátralevő, a legbiztonságosabbnak tűnő útvonal (fehérrel). A Bradbury-leszállóhelyet a térkép jobb felső részén kék csillag jelöli. A marsjármű jelenlegi állomáshelyére zöld csillagot rajzoltak. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Univ. of Arizona / USGS)

A Curiosity kerekeivel most szerzett tapasztalatokat hasznosítják majd a 2020-ban indítani tervezett újabb amerikai marsjáró megépítésénél, hogy hasonló meglepetés annál ne hátráltassa majd a munkát.