Kisbolygók a Marsról
(Rovat: Curiosity - 2014.04.28 07:15.)

A Curiosity kamerájával lencsevégre kapta a Cerest és a Vestát is a marsi égen.

A NASA marsjárója nem „szórakozásból” kémlelte az eget. A kutatók a kísérlet során a marsi légkör átlátszóságát igyekeztek mérni. Arra voltak kíváncsiak, hogy a leszállóhely környékén a mostani évszakban hogyan alakulnak ki a vízjégkristályokból álló felhők és a köd. A Curiosity árbocán levő kamera (MastCam) elsődleges célpontjai persze nem a Naprendszer fő kisbolygóövében levő, a Marsról sem túl fényesnek látszó égitestek voltak, hanem a vörös bolygó két holdja, a Phobos és a Deimos. Az alább bemutatott 12 másodperces expozíciós idejű felvételen ugyanakkor a Vesta és a Ceres is megjelenik egy-egy halvány ívként. A kép igazi érdekesség, hiszen ez az első alkalom, hogy egy „marsi csillagász” – még ha automata is – egy kisbolygóról készített felvételt.

A Curiosity felvétele 2014. április 21-én készült. Rajta még három fényesebb csillag által rajzolt ív, valamint a Deimos is megtalálható (ez utóbbit jobbra lent, a körben egy rövidebb, 1/4 másodperces expozíciós idejű képről másolták ide, hogy ne tűnjön túlexponáltnak). Balra a három négyzet alakú képbetét az ugyanezen az éjszakán lefényképezett Phobos holdat, valamint a Jupiter és a Szaturnusz bolygókat mutatja, fél másodperces expozícióval. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / Texas A&M)

A Ceres a Mars és a Jupiter Nap körüli pályája között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb égitestje, mintegy 950 km átmérőjű. Elég nagy ahhoz, hogy törpebolygónak nevezhessük. A Vesta kisbolygó a térség harmadik legnagyobb égitestje, a maga 563 km-es átmérőjével. A Vestánál 2011-2012-ben járt a NASA Dawn űrszondája, következő célpontja pedig a Ceres, ahová 2015-ben érkezik meg.

A fenti felvétel feliratok és képbetétek nélküli, eredeti változata. A Deimos itt olyan fényes, hogy telítésbe viszi az érzékeny CCD detektort, emiatt jóval nagyobbnak is tűnik a valóságosnál. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / Texas A&M)