Ilyen volt 2012
(Rovat: Curiosity, Masat-1 , Űrturisták és magánűrhajók - 2012.12.29 07:15.)

A lassan végéhez érő év szubjektív összefoglalója, az Űrvilág idei híreinek tükrében.

Milyen volt az űrkutatás, az űrtevékenység szempontjából a mögöttünk hagyott esztendő? Más években más szakportálok, vagy éppen a NASA legfontosabbnak tartott tíz eseményére szoktunk visszatekinteni. Most az idén 10 éves Űrvilág cikkeinek időrendi archívumára, pontosabban a mintegy 460 idei cikkre vetettünk egy pillantást, hogy összegyűjtsük az utólag legfontosabbaknak vagy legérdekesebbeknek látszó híreket. (Ezt persze mindenki a maga szempontjai szerint is megteheti, ha van hozzá kedve és elég ideje.)

Bár a sorrend nem feltétlenül fontossági, nemzetközi népszerűsége és sikere okán az első helyek egyikére kívánkozik, hogy az amerikai Mars Science Laboratory űrszonda augusztus elején eljuttatta a Marsra a Curiosity rovert. Már az önjáró laboratórium biztonságos, a korábban még sosem próbált „légi darus” módszert alkalmazó leérkezése a Gale-kráter belsejébe sem volt kis teljesítmény. Azóta fokozatosan üzembe helyezték a műszereket, közülük szinte mindegyik megfelelően működik. A Curiosity elindult, és megtette első felfedezéseit is: kiderítette például, hogy egy valaha volt marsi vízfolyás helyére érkezett, és azt is megmutatta, hogy fedélzeti anyagelemző laboratóriuma képes lesz szerves anyagok kimutatására a Mars talajmintáiból – ha talál majd ott valami érdekeset. A Curiosity többek közt időjárási és a háttérsugárzás szintjére vonatkozó mérési adatokkal is szolgált. Tudományos programját két éven át tervezik végrehajtani a Marson, de nem kizárt, hogy a berendezések sokkal tovább is üzemképesek maradnak majd.

A Curiosity egyik „önarcképe” a robotkar végén levő Mars Hand Lens Imager (MAHLI) kamerával október 31-én készített képekből összerakva. A képrészleteket szándékosan úgy vágták össze, hogy az előtérben maga a robotkar ne látszódjon a montázson. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

Magyar szempontból kétségtelenül a legkiemelkedőbb hír, hogy február 13-án Föld körüli pályára állt a Masat-1, hazánk első saját építésű mesterséges holdja. Az új európai Vega rakétával startolt európai egyetemi pikoműholdak közül egyértelműen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói által készített, 1 köbdeciméteres térfogatú, 1 kg tömegű Masat-1 bizonyult a legsikeresebbnek. Ma is tökéletesen működik, a világ rádióamatőrei folyamatosan veszik üzeneteit. Meglepetésre még egy kis kamera is felkerült a fedélzetre, amiről a nagyközönség csak márciusban, az első felvételek elkészítése után értesült. A Masat-1 méltán lett népszerű itthon, a nagyközönség köreiben is. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki az első magyar műhold tiszteletére.

Masat-1 szakmai nap, BME, április 12. A műholdat formázó torták voltak a fogadás legkeresettebb „szereplői”.

Az egyéb fontos hazai vonatkozású eredmények és események közt felidézzük, hogy újabb magyar fejlesztésű dózismérő berendezés került a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére, a TRITEL-SURE program keretében. Korábbi sikeres pályázatai nyomán idén több magyar egyetemi kutatócsapat is megmutathatta képességeit az Európai Űrügynökség által szervezett magaslégköri ballonkísérletben. Nyáron európai bolygótudományi konferencia volt Budapesten, az amerikai Kepler-űrtávcsővel dolgozó csillagászok pedig Veszprémben találkoztak.

A Nemzetközi Űrállomás működtetésében és az amerikai űrrepülésben is mérföldkőnek számított 2012-ben, hogy most először jutott el magánfejlesztésű rakétával indított magánűrhajó – a SpaceX Dragon nevű űrjárművének teherszállító változata – az ISS-hez. A Dragon tesztrepülésére májusban, az első menetrend szerinti teherszállításra októberben került sor.

Közeledőben az első Dragon az ISS-hez, 2012 májusában. (Kép: ESA / NASA)

Ha már űrállomás: a kínaiaknak is van Föld körüli pályán egy kísérleti moduljuk, még ha nem is egy „súlycsoportban” a nemzetközivel. A Tienkung-1 modulba idén júniusban szálltak át először emberek. A Sencsou-9 űrhajó három utasa közt volt Liu Jang, az első kínai női űrhajós is. Az űrtevékenysége lendületét fenntartó Kína ismét rekordot döntött idén, ami az egy évben végrehajtott űrindításokat illeti: 19 startjuk közül mindegyik sikerrel járt.

Idén belépett a saját rakétával a világűrt elérni tudó nemzetek szűk körű klubjába Észak-Korea is. A december 12-én végrehajtott startjukat beárnyékolja, hogy az az ENSZ rakétakísérleteket tiltó határozatainak megsértésével történt. Maga az állítólagos távérzékelő műhold alacsony Föld körüli pályára került, de több mint valószínű, hogy nem működőképes.

Egy sikeres októberi starttal már négyre emelkedett saját európai Galileo műholdas navigációs rendszerünk holdjainak száma. A kezdeti fázist az ígéretek szerint hamarosan követni fogja egy sor újabb műhold, hogy 2014 végére pályán legyen az első 18 űreszköz, amivel már beindítható egy kezdeti szolgáltatás. Eközben a kínai Beidou/Compass navigációs rendszer idén hat új műholddal bővült, és december végére üzemképessé nyilvánították a kínai és csendes-óceáni térség polgári felhasználói számára. 2012-ben egy új generációs műholddal gazdagodott a legismertebb és legszélesebb körben használt műholdas helymeghatározó rendszer, az amerikai GPS is.