Titáni tó
(Rovat: Cassini, Távoli világok kutatói - 2014.02.02 08:15.)

Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?

A találós kérdés megfejtése: Ligeia Mare. A tó a Szaturnusz sűrű légkörbe burkolózó holdja, a Titan északi pólusvidéke környékén található. A Merkúr mértével vetekedő égitest az egyetlen számottevő légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben, és a Földön kívül az egyedüli másik égitest, amelyen folyékony halmazállapotú anyag nagy területeket borít a felszínen. Az alacsony, kb. -180 °C-os hőmérséklet miatt ez a folyadék nem lehet víz. A Titan tavai és tengerei szénhidrogénekkel, például metánnal vannak tele.

A tavak felszíne a jelek szerint ráadásul tükörsima. Az égitest közelében rendszeresen elrepülő, a Szaturnuszt és holdrendszerét vizsgáló Cassini űrszonda radarberendezése segítségével korábban a déli félteke legnagyobb taváról (Ontario Lacus) derítették ki, hogy felszínének magassága 3 mm-nél nem nagyobb mértékben változik. Az Amerikai Geofizikai Unió tavaly decemberi konferenciáján ismertetett legújabb eredmények szerint az északi Ligeia Mare még ennél is simább, legfeljebb 1 mm-es hullámzás lehet rajta.

A Ligeia Mare radarképe, amelyen a színek természetesen nem valóságosak. A sötét a folyadékfelszín. (Kép: NASA / JPL-Caltech / ASI / Cornell)

Az eredmény azért is különösen érdekes, mert a Titan egyenlítői vidékéről tudják, hogy akár 100 m-es dűnék is találhatók ott. Ehhez pedig szükség van erős szélre. Ha pedig szél van, akkor miért nem hullámzanak a tavak? A jelenség magyarázatára készülnek a fizikai modellek, de meglehet, hogy a különlegesen sima „metántükörhöz” évszakos hatások is hozzájárulnak. A Szaturnusznak a Naptól való nagy távolsága miatt a Titanon az évszakok lassan váltakoznak, egy ottani év hossza 30 földi évnek felel meg. A Cassini eddig a hold északi féltekéjén a hosszú téli időszakban végezte a megfigyeléseit. De hamarosan elérkezik a tavasz, így a kutatók izgalommal várják, hogy a Cassini műszereivel sikerül-e majd valami változást észlelni az időjárásban és a felszínen. Elpárolog-e a tavak tartalma? Lesznek-e metánesők? Feltámad-e a szél? Lesznek-e nagyobb hullámok is a szénhidrogén-tavakon?

A Ligeia Mare más meglepetéssel is szolgált. Eddig azt feltételezték, hogy főleg etánt tartalmaz, de most a jelek arra utalnak, hogy szinte tiszta metánból áll. A radarmérésekkel „leláttak” egészen az aljáig, ami helyenként 160 m-es mélységben húzódik. Megbecsülték a térfogatát is, amiből az adódott, hogy csak ez az egyetlen tó mintegy 40-szer több szénhidrogént tartalmaz, mint a Föld kőolajkészletei összesen. Mindent összeadva, a Titan kb. 300-szor nagyobb szénhidrogén-készletekkel rendelkezhet a tavaiban, mint bolygónk kitermelhető kőolaja.