A szomáliai kalózok bázisai műholdképekről?
(Rovat: Biztonságos közlekedés, Új eszközök és anyagok - 2012.01.21 08:15.)

Az űrfelvételeken természetesen nincs jól látható X-szel jelölve, hol bujkálnak a kalózok, de vannak közvetett módszerek, amelyekkel a nyomukra lehet találni.

Mintegy 30 ország hadihajói járőröznek Szomália partjainál, Afrika szarvánál, az Adeni-öbölben. Ennek ellenére az 1990-es évek óta folyó, a 2000-es évek közepétől egyre erőteljesebb kalózkodást nem sikerült megállítani. A kelet-afrikai országban eluralkodott káosz miatt nincsenek hatóságok, amelyek ezt megakadályozhatnák. A becslések szerint a kalóztevékenység elleni küzdelem, a kereskedelmi hajók kísérete évente mintegy 12 milliárd amerikai dollárnyi kárt okoz. Bizonyos értelemben a fokozott készültség még rossz hatással is van: a kalózok, ha végül sikerül hatalmukba keríteni egy hajót, sokkal nagyobb váltságdíjat követelnek, mint korábban. A rekord 2008-ban még hárommillió dollár volt, ez 2010-re már a háromszorosára nőtt.

A kalózkodás a tengerpart mentén fekvő halásztelepülések lakosságának támogatásával folyik. A probléma tartós megoldása nyilván az volna, ha a szomáliaiaknak valami jobb és békésebb megélhetést lehetne nyújtani, még a szárazföldön. Ehhez azonban nem ártana tudni, hogy pontosan kiknek és hol származik haszna a kalózkodásból, és kiknek nem. Mivel lényegében a helyi kormányzat nem is működik, statisztikákról Szomáliában nem is álmodhatnak. Segíthetnek azonban a műholdas távérzékeléssel nyert adatok.

Angol kutatók kimutatták, hogy az elmúlt években két, a kalózok állomáshelyének számító Puntland régióban fekvő település éjszakai megvilágítása jelentősen megnövekedett. Ezek a városok nem feltétlenül a partok mellett, hanem a szárazföld belsejében is fekszenek. A Föld legszegényebb vidékein jól követhető az életszínvonal változása az elektromos világítás elterjedésének megfigyelésével. Olyan éjszakai műholdfelvételeket, amelyeken a világítás jól kivehető, amerikai meteorológiai műholdakkal vagy más földmegfigyelő űreszközökkel rendszeresen készítenek. (Ilyen látványos éjszakai műholdas világtérkép-mozaikokat mi is be szoktunk mutatni. - A szerk.)

A tanulmányban egy évnyi fényességadatokat átlagoltak a szóban forgó szomáliai régióról. Így kiküszöbölhették az egyszeri nagyobb fények, például tábortüzek hatását. Kimutatták, hogy főleg Garowe és Bosasso települések éjszakai megvilágítása 2008 óta folyamatosan egyre jelentősebb lett.

Szomáliai éjszakai fényei. (Kép: GeoEye)

A növekvő megvilágítással párhuzamosan az élelmiszerek és a háziállatok ára is emelkedőben van ezeknek a városoknak a környékén, ami ugyancsak arra utal, hogy a kalózkodás jövedelméből egyfajta prosperitás vette kezdetét. A szomáliai kalózok a zsákmányból szokás szerint a tágabb családjuknak is juttatnak. Ahelyett, hogy elrejtenék vagy külföldre menekítenék pénzüket, inkább elköltik, például drága autókra, fényűző esküvőkre, kábítószerekre. Ez a fajta „gazdasági fejlődés” jó hír ugyan a helybéli klánoknak, de rossz azoknak, akik a kalózkodás felszámolásáért küzdenek. A tevékenység folytatásában ugyanis a helyi társadalom jelentős része anyagilag érdekelt.

Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy a kis tengerparti települések, ahonnan a kalózok kihajóznak, nem sokat profitálnak ebből az „üzletből”. Éjszakai világításuk továbbra is olyan szerény, hogy még a műholdfelvételek érzékenységi határát sem érik el. Nagyfelbontású (nappali) űrfelvételek gyakorta mutatnak újonnan készült épületeket, utakat, mecseteket a nagyobb települések környékén. Ugyanez nem jellemző a part menti halásztelepüléseknél. Külföldi segélyszervezetek munkatársai gyakran számolnak be arról, hogy a halászfalvak lakói elégedetlenek, amiért ők nem részesülnek a haszonból.

Garowe egy részlete 2002 februárjában (balra) és 2009 júliusában (jobbra), a fejlődés csalhatatlan jeleivel. (Kép: GeoEye)

Mindezek alapján a kutatók azt a stratégiát javasolják a kalózkodást megállítani szándékozó külföldi kormányzatoknak, hogy a szomáliai parti települések lakóinak megélhetését javítsák. Így talán kevésbé lelkesen adnak majd helyet az onnan kifutó kalózhajóknak. A kalózok főhadiszállásait már nehezebb lesz megtörni, hiszen a Föld egyik legszegényebb országában fontos jövedelemforrás a nemzetközi vizek kereskedelmi hajóinak kifosztása. Ha mégis sikerülne, megint csak a nyomor maradna utána...