Magyar berendezés egy luxemburgi műholdon (1. rész)
(Rovat: Biztonságos közlekedés - 2011.10.18 10:15.)

Az elmúlt héten egy rövid hír két mondatában számoltunk be róla, hogy indiai rakétával pályára állt a VesselSat-1, egy Luxemburgban épített kis műhold. Mi a feladata, és milyen magyar vonatkozása van?

Amint korábban megírtuk, az indiai PSLV hordozórakéta október 12-én sikeresen pályára állította a francia-indiai Megha-Tropiques időjárás- és klímakutató műholdat. Ez volt a fő hír, de ugyancsak megemlítettük, hogy a rakétát „társbérletben” három másik kis űreszköz is igénybe vette. Ezek egyikét, a 28,7 kg tömegű VesselSat-1-et Luxemburgban építette a LuxSpace cég, a német OHB Systems leányvállalata.

A VesselSat-1 feladata a tengeri hajóforgalom követése, a fedélzetén elhelyezett AIS (Automatic Identification System) rádiós vevőberendezések segítségével. Az éppen a műhold látómezejében tartózkodó tengerjáró hajók által automatikusan leadott jeleket két 1,7 m hosszú, a start után a Föld körüli pályán kinyitott dipólantennával veszik.

Az AIS egy globális hajókövető rendszer, aminek újabban megkezdődött a világűrre való kiterjesztése is. Műholdak fedélzetére, sőt a Nemzetközi Űrállomásra is kerültek és kerülnek olyan vevők, amelyek segítségével az egész Földet le tudják majd fedni megfigyelőhálózattal. Előírás, hogy minden, a nemzetközi vizeken hajózó, egy adott méretet meghaladó szállítójármű, illetve az összes személyszállító hajó olyan rádiós jeladót üzemeltessen, amely folyamatosan sugározza a hajó azonosítóját és navigációs adatait (pontos helyzetét, sebességét, útvonalát). Az AIS segítségével a kikötői hatóságok követni tudják a forgalmat, a hajók elkerülhetik az összeütközést, baleset esetén pedig könnyebb a mentés.

Az ultrarövid hullámú (URH) sávban működő jeladók vízszintes hatótávolsága kb. 70 km, ami közvetlenül a part menti zónában, illetve a közeli hajók esetében egymás közt teszi használhatóvá a rendszert. A nyílt óceán hajóforgalma tehát a földi telepítésű vevőkkel nem követhető. Függőleges irányban, felfelé azonban a jelek nagyobb távolságból, akár néhány száz kilométerrel a felszín felett is foghatók. Ezen alapul az alacsony pályás űreszközökre helyezett vevők ötlete.

A most indított luxemburgi gyártású műhold megrendelője, adatainak felhasználója, az amerikai ORBCOMM vállalat volt az első, amely 2008-ban saját műholdas méréseket alkalmazó, AIS alapú kereskedelmi információs szolgáltatást kezdett nyújtani megrendelőinek, hajóflották üzemeltetőinek illetve kormányzati szerveknek. A cég rövid távú terveiben további műholdak pályára állítása, a területi lefedettség növelése is szerepel. (Egy-egy alacsony pályán keringő műhold rövid idő, nagyjából másfél óra alatt megkerüli a Földet, korlátozott látómezejébe nem fér bele egyszerre „minden”.) AIS vevők kerülnek az ORBCOMM most épülő 18 második generációs (OG2) műholdjának fedélzetére.

A csak AIS vételre készült VesselSat-1 az Egyenlítő síkjához közeli pályán, a hamarosan, talán még az idén induló társa, a VesselSat-2 pedig poláris pályán keringve egészíti majd ki az OG2 műholdkonstelláció lefedettségét.

Egymillió AIS adatpont alapján kirajzolódik, hol húzódnak a világ fő tengeri hajózási útvonalai. (Kép: ORBCOMM)

Sorozatunk következő, második cikkéből kiderül, hogy mi köze van a VesselSat-1-nek a magyar űripar egyik fontos sikeréhez!