Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Kötetlen beszélgetés J. A. Hoffman A napokban hazánkban tartózkodik Jeffrey A. Hoffman amerikai űrhajós. Programja részeként csütörtök este egy kötetlen kerekasztal-beszélgetésre ült le néhány magyar űrkutatóval. Ide az ŰRVILÁG főszerkesztője is hivatalos volt.
Jeffrey A. Hoffman
1978 januárjától 1997 júliusáig a NASA űrhajósa, öt űrrepülést hajtott végre űrrepülőgépek fedélzetén, melyek során összesen 1211 órát töltött a világűrben. Leglátványosabb munkájára 1993-ban került sor, amikor társaival együtt több űrsétát végrehajtva a világűrben javították meg a Hubble-űrtávcsövet.
Hoffman úr 1997-2001 közt a NASA európai képviselője Párizsban. Ilyen minőségében több alkalommal is járt Magyarországon. 2001 augusztusa óta az MIT Repülési és Űrrepülési Tanszékének professzora.
Magáról, álmairól, a Shuttle program kezdeteiről
És bár lehet, hogy a T. Olvasó csodálkozik azon, hogy egy csillagász milyen tervezési feladatokban vehetett részt, Hoffman úr hivatalos (NASA) életrajza azért erre is megadja a választ: miután 1979 augusztusában befejezte hivatalos űrhajós kiképzési programját, a Repülés Szimulációs Laboratóriumban dolgozott, ahol éveken keresztül foglalkozott irányítási, navigációs és repülés ellenőrző rendszerek tesztelésével. Ezen belül fő feladatai közé tartozott a (Shuttle) orbitális manőverező egységének (OMS), az Orbiter navigációs rendszereinek, a személyzet kiképzési folyamatának, és a műholdak raktérből történő kihelyezési megoldásainak vizsgálata.
Dr. Magyari Béla egykori vadászrepülő és kiképzett űrhajós arról kérdezte Hoffman urat, hogy volt-e valami különbség az általa repült négy Orbiterben (Atlantis, Columbia (2), Discovery, Atlantis)? (A Szerző megjegyzése: Tudni kell, hogy a kisebb sport- és szabadidős-repülőgépek, illetve a vadászgépek között, sokszor még azonos sorozatokon belül is vannak kisebb-nagyobb eltérések a vezethetőségben, vibrációkban, zajokban.)
Hoffman úr válasza: "Nem volt különbség a négy Shuttle között, legfeljebb a Columbia volt egy kicsit más, mint első orbitális példány, hisz ennek kicsit más volt a hővédelme és pár extra eszközt is tartalmazott. Az ugyan igaz, hogy a start során eltérő vibrációk voltak valamennyi esetben, de a mérnökök szerint ez nem az orbiterek, hanem a változó rakományok miatt volt így. Lényeges különbség nem volt."
A start és emelkedés során használatos mentési módszerek elégtelenségével kapcsolatos kérdésemre vendégünk így reagált:
"Annak az oka, hogy a Shuttle-ön nincs külön lerobbantható mentőkabin az, hogy kiderült, sokkal bonyolultabb egy mentőkabint építeni, mint az egész Shuttle-t használni mentőkabinként. Az elképzelés tehát az, hogy vészhelyzetben a Shuttle "dobáljon el mindent" és szálljon le kitérő reptéren, vagy ereszkedjen vízre. Ő maga a mentőkabin".
"Szurkolok az űrturizmusnak"
A beszélgetés további részében még szó esett a Shuttle-flotta, a Nemzetközi Űrállomás és az Űrtávcső jövőjéről, valamint a Holdra történő személyzetes visszatérés és az emberes marsutazás lehetőségeiről. Ezekről az AEROMagazin február első hetében a polcokra kerülő példányában olvashatnak részletesen.
Kép: NASA és Horvai Ferenc
| |||
|