Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

1962: fél évszázados emlékeim (1. rész)
(Rovat: Az űrkutatás 50 éve, Szakmapolitika - 2012.10.17 07:15.)

Kétrészes írásában Almár Iván idézi vissza az űrkorszak ötödik évét.

Az első szputnyik felbocsátását követő fél évtized fantasztikus eredményeket hozott! 1957: az első élőlény a világűrben; 1958: az első amerikai mesterséges hold; 1959: az első holdrakéták; 1960: az első híradástechnikai holdak, valamint állatok első visszahozatala a világűrből; 1961: Gagarin repülése, és a Venyera-1 elindul a Vénusz felé; 1962: az első páros űrrepülés, és a Mariner-2 megközelíti a Vénuszt. Egyszerűen nem hittük el, hogy az űrhajózás területén lenne megvalósíthatatlan feladat.

A várnai IAF kongresszus

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF – International Astronautical Federation) hivatalosan ugyan csak 1951-ben alakult meg, de már 1950-től kezdve évente voltak (és mind a mai napig vannak) kongresszusai. Az akkori körülmények között nem meglepő, hogy az első 12 kongresszuson nem volt hivatalos magyar részvétel. De 1962. szeptember 23-án végre olyan helyen, tudniillik Bulgáriában, Várnában nyílt meg az IAF 13. kongresszusa, amely az akkor már nagyon aktív MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály (KASZ) vezetői és tagjai számára is elérhetőnek látszott.


A várnai IAF kongresszus megnyitása.

Gagarin és Tyitov sikere nyomán azt is biztosra vehettük, hogy a Szovjetunió is jelentős delegációval képviselteti magát. Sikerült is egy legalább tucatnyi szakemberből álló KASZ delegációt kiküldeni, köztük az akkori titkárokat is (Érdi-Krausz György, Nagy Ernő, Sinka József és jómagam). Szófián keresztül repültünk a Fekete-tenger partján lévő Várnába, és izgatottan vártuk a találkozást az asztronautika korábban csak hírből ismert hőseivel, úttörőivel és szakmai kiválóságaival.


Rudolf Pesek és Ill Márton Várnában.

Volt is belőlük szép számmal. IAF kongresszus ekkor látott közelről űrhajóst először. Ugyanis ott volt és útjáról előadott German Tyitov, a második szovjet űrhajós is. Ugyancsak kiemelt előadást tartott Pickering professzor a Mariner-2 útjáról a Vénusz felé. De bennünket magyarokat legjobban a legendás hírű Kármán Tódor professzor jelenléte izgatott fel. Az akkor már idős Kármán külön találkozóra hívta a magyar delegációt, és megígérte, hogy hamarosan Budapestre látogat.


Szedov bemutatja Tyitovot Kármánnak.

Személyes élményeim? Ötven év után is élénken emlékszem például egy mulatságos epizódra. Bár akkor a KASZ még nem volt az IAF tagegyesülete, de meghívást kaptunk a közgyűlésre. Nagy Ernővel ketten képviseltük Magyarországot a zsúfolt teremben, amikor Leslie Shepherd angol professzor, az IAF akkori elnöke kísérletet tett a közgyűlés megnyitására, kérdezvén, hogy van-e valakinek hozzászólása a napirendhez. Majdnem lefordultam a székről, amikor a mellettem ülő Nagy Ernő feltette a kezét, és jelentkezett. Kiderült, hogy csak annyit akart mondani, hogy az elnök küldje ki a rendkívül zajosan forgató filmriportereket a teremből, mert nem lehet érteni a szónokot. Ezelőtt 50 évvel így kezdődött szereplésünk az IAF kongresszusain.


Érdi-Krausz György és felesége.

A rendkívül silány minőségben kinyomtatott és terjesztett programfüzet szerint már volt előadás a Holdra készülő űrhajókról, különösen azok pályáinak tervezéséről, a geostacionárius pálya előnyeiről, a bolygóközi pályák lehetőségeiről, számos űrorvosi problémáról, a tektitek holdi eredetéről, a mesterséges holdak precessziójáról, az űrszondák sterilizációjáról, a Telstar holdról, némely felsőlégköri jelenségről és még sok más témáról. Akkor az angol nyelv használata még nem volt kötelező, sokan adtak elő franciául, oroszul, sőt németül és olaszul is. Magyar előadás emlékezetem szerint nem volt. A szakmai programot gazdag fogadás és kirándulások színesítették.


Orosz űrkutatók, a háttérben az Almár-házaspár.

Emlékezetem szerint Várna óta minden IAF kongresszuson részt vett legalább egy magyar küldött.

(Folytatjuk Kármán Tódor budapesti látogatásával és egy 1962-es kiadású magyar űrkutatási könyvvel.)

Almár Iván


A cikk eredeti formájában az Aero Magazin 2012. októberi számában jelent meg. Az Aero Magazin egyedülálló a magyar nyomtatott lapok közt: űrrovatában havi rendszerességgel, több oldalas terjedelemben közöl űrkutatási témájú írásokat.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018