Gyors, de kényelmetlen repülés az űrállomásig
(Rovat: Az űrállomás és Oroszország - 2013.03.14 07:15.)

Hamarosan, a következő orosz Szojuz űrhajó repülése alkalmával emberekkel is kipróbálják, hogyan lehet dokkolni a start után 6 órával a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A rövidített repülési tervet előzőleg, tavaly augusztus óta már sikerrel tesztelték az ugyancsak Bajkonurból indított, embereket nem szállító orosz Progressz teherűrhajókkal. Most először a Szojuz TMA-08M március 28-án, magyar idő szerint 21:43-kor induló háromfős legénységén a sor, hogy az expressz randevút maguk is kipróbálják. Az út során a szakemberek úgy tervezik a pályamódosító manővereket, hogy az eddig szokásos közel két nap helyett mindössze hat óra (négy teljes Föld körüli keringés) alatt eljusson az űrhajó a Nemzetközi Űrállomásig (ISS).

Csoportképen a Szojuz TMA-08M személyzete, balról jobbra Chris Cassidy (USA), Pavel Vinogradov és Alekszandr Miszurkin (Oroszország). Március 28-án az ISS-re érve a 35. számú személyzethez csatlakoznak. (Kép: NASA)

A gyors megközelítéshez nem volt szükséges semmilyen műszaki változtatás az űrhajón. Az új, feszítettebb menetrendet követő eljárás inkább az űrhajósok és a földi irányító személyzet felkészültségét, együttműködő képességét teszi próbára. Azokat a feladatokat, amiket máskor kényelmesen, két nap alatt kellett elvégezni, most hat órába sűrítik. Az újítás fő célja az volt, hogy a Szojuzok három-három űrhajósának a jövőben ne kelljen olyan sokáig a szűk járműben utazni, mielőtt elérnek a tágasabb űrállomásig.

A felgyorsított események miatt azonban plusz kényelmetlenséget is vállalniuk kell. A Szojuz űrhajók utasai ugyanis a start és az ISS-hez való dokkolás esetén is a kis méretű visszatérő modulban, speciálisan az ő méretükre készített üléseikben ülve helyezkednek el. A villám-megközelítés nem hagy időt arra, hogy a start és a csatlakozás között levegyék Szokol űrruháikat és átmenjenek a Szojuz orbitális kabinjába, amely egyébként máskor a pihenésre és munkára alkalmas hely. Ott található egyebek mellett az élelmiszer, az ivóvíz és a vécé is. A helyzet még kényelmetlenebb, hiszen az űrruhában töltött időhöz hozzá kell számítani a startelőkészületek négy óráját is. Így az összesen 10 órás, „becsomagolva” egy helyben való ülés igazán próbára teszi majd az űrhajósokat. Még az az aggály is felmerülhet, hogy ilyen körülmények között megbízhatóan el tudják-e látni felelősségteljes, és feszített menetrendet diktáló feladataikat az út vége felé, a dokkoláskor. Most majd kipróbálják élesben... Mindenesetre a nemzetközi partnerek óvatosabbak és kivárnak, egyelőre még csak erre az egy alkalomra egyeztek bele az új eljárás alkalmazásába.

Az emberes űrrepülés hőskorában, a NASA Gemini programjában vagy a korai szovjet Szojuzoknál a dokkolásokat még a start napján oldották meg. Később tértek át a Szojuzoknál a komótosabb repülésekre, egyrészt azért, hogy az űrhajósok fokozatosabban alkalmazkodhassanak a súlytalansághoz, másrészt a manőverezéshez szükséges hajtóanyaggal takarékoskodjanak. Ma már a fedélzeti berendezések modernebbek, az űrhajók önállóbban működnek, a hajtómű-begyújtásokat a számítógép takarékosabb módon tudja vezérelni. Végül, de az oroszok számára nem utolsó sorban a gyors megközelítési mód bevezetése csökkentené a szükséges földi személyzetet: bő két nap helyett csak sokkal rövidebb ideig kellene teljes létszámmal rendelkezésre állni az irányító központban.