Újra a lidércekről
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Időjárás és előrejelzése - 2019.04.30 07:15.)

Az ISS-en eredményesen működik a tavaly üzembe helyezett ASIM műszer, amely a tünékeny légköri fényjelenségeket vizsgálja.

Éppen egy éve számoltunk be arról, hogy a SpaceX Dragon teherűrhajója felvitte az ISS-re az ESA ASIM műszerét (Atmosphere-Space Interactions Monitor, a légkör és a világűr közti kölcsönhatásokat megfigyelő eszköz), amelynek feladata a légkör felső rétegeiben, nagy magasságban, elsősorban a zivataros területek fölött kialakuló elektromos kisülések és rokon jelenségek megfigyelése. Az első mérések arra is választ adtak, hogyan keletkeznek a légkörben a villámlásokkal kapcsolatos, 1993-ban felfedezett, úgynevezett „földi gamma-villanások”, amelyek során rövid, nagy energiájú röntgen- és gamma-villanás észlelhető. Ugyancsak kimutatták, hogy a zivatarfelhők fölött bőségesen jelennek meg az úgynevezett kék nyalábok.

Az optikai kamerákat, fotométereket, röntgen- és gamma-detektorokat tartalmazó ASIM műszercsomag tavaly óta dolgozik az ISS európai Columbus modulja végére erősítve. A berendezés fő célja az úgynevezett „tranziens fényjelenségek” (transient luminous events) megfigyelése, ezek közé tartoznak a vörös és gyűrűlidércek és a kék nyalábok. (Kép: NASA)

Az első eredményekről áprilisban számoltak be a kutatók az Európai Földtudományi Unió (European Geosciences Union, EGU), bécsi konferenciáján, a továbbiakról az év során újabb publikációkban adnak hírt.

Az ASIM előkísérleteit Andreas Mogensen dán ESA-űrhajós végezte, az ISS-en 2015-ben végrehajtott, tíznapos küldetése során, a Thor nevű kísérletben (Thor a skandináv mitológiában a villámlás istene). Neki sikerült először a villámlások után gyors egymásutánban, sorozatban megjelenő kék nyalábokat megörökítenie, amit űrutazása legfontosabb tudományos eredményének tart. Az ISS-ről végzett megfigyelések azért előnyösek, mert a jelenségek többsége a zivatarfelhők fölött következik be, ezért a földfelszínről egyáltalán nem, vagy csak a felhők fölé nyúló hegycsúcsokról figyelhetők meg. A vörös lidércek fényképezése komoly erőpróba a kamerák számára, mivel a jelenség legfeljebb 20 ezredmásodpercig tart. A kék nyalábok jellemzően 50 km körüli magasságban figyelhetők meg, a vörös lidércek 60–80 km közötti magasságban.

Az ESA dán űrhajósa, Andreas Mogensen előadásában bemutatja azokat a légköri jelenségeket, amelyeket 2015-ös űrutazása során az ISS Cupola modulja ablakából India fölött repülve sikerült megörökítenie, köztük a kék nyalábokat és a vörös lidérceket. Előadásban az ASIM-ról még a közeljövő nagy lehetőségeként beszél. (Forrás: ESA)

Az ASIM kísérletcsomag műszaki részéért a dán Terma cég felel. Az elmúlt fél évben az ASIM csomag két műszerénél is szoftverfrissítést hajtottak végre: a moduláris röntgen- és gamma-szenzornál (Modular X- and Gamma-ray Sensor) és az azt kiegészítő moduláris, multispektrális képalkotó rendszernél (Modular Multi-spectral Imaging Array), amely utóbbi két kamerából és három fotométerből áll, és feladata a villámok fényének észlelése különböző hullámhosszakon. A frissítésnek köszönhetően a műszerek érzékenyebbek lettek a gamma-villanásokra és a felhők fölötti, gigantikus villámokra. Egyúttal a két műszer működését is pontosabban lehet összehangolni, így egy adott jelenségről a két műszerrel kapott megfigyelési eredmények tízmilliomod másodperces pontossággal vethetők össze.

Információs ábra azokról a légköri jelenségekről, amelyek megfigyelése az ASIM műszereinek fő feladata. Az ISS természetesen jóval magasabban repül az ábrázolt jelenségekhez képest, de az áttekinthetőség kedvéért a függőleges tengely 100 km-nél léptéket vált. A jelenségek magyar megnevezését korábbi cikkünkben találják. (Kép: ESA)

A Bergeni Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ASIM fejlesztésén 14 évig dolgoztak, de megérte, mert az eredmények beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. További terveik szerint az észleléseket szeretnék kiterjeszteni a sarki fényre és a meteorokra is.