Kráterek százai
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Környezetünk védelme - 2019.03.04 09:15.)

A Holdon fel sem tűnnének, az ISS-en annál inkább. Szerencsére nincs köztük akkora, ami aggodalomra adna okot.

2018. szeptember 6-án a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 17 méter hosszú robotkarjával szokatlan feladatot végeztek el. Átvizsgálták az ISS európai modulja, a Columbus külső felületét, mert meg akarták tudni, milyen maradandó károkat okoztak a burkolatba csapódó természetes és mesterséges (űrszemét) eredetű törmelékdarabok. Mint emlékezetes, a Columbus modult 2008 februárjában kapcsolták az ISS-hez, így az átvizsgálás több mint tíz év nyomaira derített fényt. (A Columbus az ISS menetirány szerinti elejéhez kapcsolódik, amint az például itt látványosan követhető.)

Az ESA Columbus modulja az ISS menetirány szerinti elején kapcsolódik a Harmony modulhoz. A kép készítésekor a Harmony másik oldalához kapcsolódó japán Kibo modult még nem indították el. (Kép: ESA)

A Columbus felületén mikroszkopikus becsapódások nyomait keresték. A vizsgálatot európai kutatók kezdeményezték, köztük Detlef Koschny, az ESA bolygóvédelmi irodájának (Planetary Defence Office) munkatársa. Eddig nem végeztek hasonló célú átvizsgálást a tíz éve a Föld körül keringő Columbuson. Az eredmények első elemzése során már megállapították, hogy a Columbus falán több száz apró, becsapódásos eredetű kráter és horpadás látható. Méretükből kiindulva a szakemberek becslése szerint ezeket általában 1 mm-nél kisebb természetes vagy mesterséges eredetű törmelékdarabok ütközése hozhatta létre. Az ISS-re (mint ahogy a Föld körül keringő műholdakra is) komoly veszélyt csak az 1 cm-es vagy annál nagyobb objektumok jelentenének. Amint az egyik Szojuz űrhajón tavaly talált (bár nem becsapódás okozta) lyuk példája bizonyítja, már a burkolat kis sérülése is a belső légnyomás jelentős csökkenését okozhatja.

A Columbus burkolatát vizsgáló robotkar a modulra vetülő árnyéka. (Animált kép: ESA / NASA)

A vizsgálat eredményeképpen pontosabban megbecsülhető az ISS keringési magasságában található, mesterséges eredetű törmelékdarabok mennyisége, illetve összehasonlítható a természetes eredetű mikrometeoritok gyakoriságával. Az eredményeket az ESA Űrszemét Irodája is felhasználja a becsapódások jelentette veszély becslésére használt MASTER (Meteoroid and Space Debris Terrestrial Environment Reference) modell ellenőrzésére és pontosítására.

Apró becsapódásnyomok a Columbus modul burkolatán. A kráterek jóval kisebbek a lejjebb egyvonalban látható szegecsek 8 mm átmérőjű fejénél. (Kép: ESA / NASA)

A Columbus átvizsgálásának gyors áttekintése. (Animált kép: ESA / NASA)