Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A legmostohább Föld körüli út
(Rovat: Az Űrállomás és kontinensünk, Élet a Földön kívül? - 2014.12.31 07:15.)

Amíg a kedves olvasó az év végi ünnepeket az otthon melegében tölti, náhány élőlény a nyílt világűrben kering a Föld körül, a Nemzetközi Űrállomás külsején.

Cikkünk célja persze nem az, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszünk! Inkább az Európai Űrügynökség (ESA) Expose-R2 kísérletét szeretnénk röviden bemutatni. Ebben összesen 46 különböző élőlényfaj – baktériumok, gombák, ízeltlábúak – vesznek részt egy „világ körüli utazáson”. Sőt nem is egyen, hiszen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részére helyezve másfél óránként egyszer megkerülik bolygónkat. A kísérleti minták júliusban, a Progressz M-24M teherűrhajóval jutottak a világűrbe. Az igazi „kaland” augusztus 18-án kezdődött, amikor egy űrséta során az orosz Alekszandr Szkvorcov és Oleg Artyemjev űrhajósok kihelyezték az élőlényeket tartalmazó berendezést a Zvezda modul külső felületére.


Fapados utazás az ISS-en: az Expose-R2 kísérlet „résztvevőit” tartalmazó egységeket kihelyezik az űrállomás külsejére. (Kép: Roszkoszmosz)

A légüres térben, az árnyékban -12 °C-os, a napos pályaszakaszokon akár +40 °C-os hőmérséklet, a kozmikus sugárzás nem éppen kéjutazást garantál, ami összesen 18 hónapon át tart majd. A kísérlet célja a földi életformák túlélési korlátainak kiderítése. A Föld lakóit a Nap teljes sugárzási spektrumától, például az ultraibolya sugárzástól megvédi a légkör. Földi körülmények között nehéz is reprodukálni azt a sugárzási környezetet, ami a világűrben érné az élőlényeket. Ezért a legkézenfekvőbb megoldás a Föld körüli pályán végezni a kísérleteket.

A hasonló vizsgálatoknak már hosszú hagyománya van az űrkutatásban. Korábbi kísérletek kimutatták, hogy egyes zuzmók és a medveállatkák is képesek hosszabb ideig elviselni a nyílt világűr mostoha körülményeit. Ez legalábbis nem teszi teljesen megalapozatlanná a pánspermia hipotézisét, ami szerint egyes mikrobiális életformák akár az egyik lakható égitestről a másikra átkerülhetnek.

A most folyó Expose-R2 kísérletben nem minden „utas” van kitéve egyformán mostoha körülményeknek. Vannak olyan rekeszek, amelyekben a marsi légkört igyekeznek szimulálni, ugyanolyan légnyomást tartva bennük, és ugyanúgy kiszűrve a Nap ultraibolya sugárzását, mintha a Mars felszínén történne a kísérlet. Ebből arra próbálnak következtetni, hogy milyen túlélésre számíthatnak a földi élőlények, ha a Mars számukra extrém körülményei közé kerülnek. Egy mérés nem mérés, így minden mintát megkettőzve, sőt némelyiket megháromszorozva helyeztek ki az ISS külsejére, hogy a tudományos eredmények még megbízhatóbbak legyenek. Az eszközöket 2016 elején juttatják vissza a Földre, részletes elemzésre.

Az idei év utolsó cikkével kívánunk minden kedves olvasónknak boldog új esztendőt, és 2015-re is sok érdekes, izgalmas hírt, olvasnivalót az űr világából – az Űrvilágtól!

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018