Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Videó a tüzes pokolból
(Rovat: Az Űrállomás és kontinensünk, Európa igáslovai a világűrben - 2014.07.22 07:15.)

Ha minden jól megy, belülről fogják felvenni, amint az ESA hamarosan induló ötödik (és egyben utolsó) teherűrhajója visszatérésekor, fél év múlva elég majd a földi légkörben.

A Georges Lemaître (ATV-5) a tervek szerint július 25-én indult volna egy Ariane-5 rakétával a francia guyanai Kourouból, de a start a hírek szerint néhány napos késedelmet szenved. Az ATV-5 Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállt majd több mint 6 tonnányi ellátmányt, kísérleti eszközöket és üzemanyagot. Tüzes visszatérése csak mintegy fél év elteltével várható. Ekkor – amint az ATV négy előző példányát – a Csendes-óceán déli része felett nagy sebességgel beléptetik a sűrű légkörbe, ahol a levegő ellenállásától felforrósodik, darabokra hullik, és jórészt megsemmisül. Ami még megmarad a zuhanás után, az az óceán vizében landol.


Az ATV-5 (Georges Lemaître) tüzes visszatérése. (Fantáziakép: ESA / D. Ducros)

Az Európai Űrügynökségnél (ESA) svájci, német és dán részvétellel ezúttal egy olyan infravörös kamerát készítettek, amellyel a teherűrhajó belsejéből tudják felvenni, hogy mi történik közvetlenül az űreszköz légköri megsemmisülése előtt. A BUC (Break-Up Camera) nevű berendezést rohammunkában fejlesztették, mindössze 9 hónappal a start előtt kezdtek a munkához. Pedig a feladat nem egyszerű, hiszen nem csupán a felvételek elkészítéséről kell gondoskodni igencsak szélsőséges körülmények között, de azoknak a Földre juttatásáról is. Ezt a feladatot egy a repülőgépek „fekete dobozára” emlékeztető egység (Reentry SatCom capsule) látja majd el. Eltárolja a képeket, majd amikor lehetségessé válik – az ATV teljes szétesése után, de még a zuhanás közben –, műholdas közvetítéssel juttatja el az irányítókhoz.


Az infravörös kamera és a gömbölyű kommunikációs egység, a már a startra való előkészítés alatt levő ATV-5-be való beszerelés előtt. (Kép: ESA)

Az utolsó 20 másodpercről felvett képsorozatot lejuttató kommunikációs egységet kerámia hővédő borítás takarja, így épségben maradhat akkor is, amikor körülötte már minden szétesett és 1500 °C a hőmérséklet. Az adatátjátszást pedig úgy kell megoldani, hogy a felforrósodott, zuhanó ATV-t egy plazmaburok veszi körül. Az elképzelés az, hogy az alacsony pályás Iridium távközlési műholdrendszer egyik tagján keresztül jutna el az adás a Földre. Az ATV várhatóan 70-80 km-es magasságban hullik darabjaira, miközben 6-7 km/s sebességgel zuhan. A felső részen a plazmaburok talán hiányos lesz és így átengedi a rádióadást. Ha nem, 40 km magasság alatt már várhatóan elenyészik, így még akkor is létrejöhet a kapcsolat az éppen a látómezőbe eső egyik Iridium műholddal.

A többi kísérleti berendezéssel együtt feljutó BUC majd az űrállomás elhagyása előtt öt nappal kerül a végleges helyére az ATV-5 belsejében. Várhatóan Samantha Cristoforetti ESA űrhajós feladata lesz a beszerelése. Ha eljön a működésének ideje, a saját akkumulátorral működő kamerát egy gyorsulásmérő fogja automatikusan aktiválni, amely a teherűrhajó hajtóműveinek utolsó fékező manőverét érzékeli majd.

Az amerikai (NASA) és japán (JAXA) űrügynökségek korábban már alkalmaztak hasonló képalkotó berendezéseket. A légköri visszatérés és megsemmisülés idején szerzett információ értékes lehet a jövő hasonló űreszközeinek tervezésekor, a számítógépes szimulációk és a valós mérések összevetése révén. A nagyobb műholdakra, sőt idővel magára az ISS-re is a légkörben való megsemmisülés vár. Ez utóbbi pedig igazán nagy tűzijátéknak ígérkezik, aminek a lefolyását nem árt előzőleg minél jobban megérteni. Mindezzel a légkörbe visszatérő nagy űreszközök jelentette – amúgy nem kiemelkedően nagy – kockázatot lehet tovább csökkenteni.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020