Elindult a második európai teherűrhajó
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk - 2011.02.17 07:15.)

Az ATV-2 (Johannes Kepler) a Nemzetközi Űrállomáshoz tart, ahová nagy adag ellátmányt és üzemanyagot visz.

A startra Francia Guyanából, a Kourou űrközpontból került sor február 16-án, közép-európai idő szerint nem sokkal éjfél előtt, 22:51-kor. (Az előző napi visszaszámlálást a folyékony oxigéntartály egyik visszajelző műszerével kapcsolatos műszaki hiba miatt percekkel a tervezett indítást megelőzően leállították.) A pontos időpontot a Földnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) pályasíkjához viszonyított térbeli helyzete határozta meg. Az Ariane-5 nehézrakéta a felemelkedést követően a dél-amerikai partoktól északkeleti irányba, az Atlanti-óceán fölé indult. A mostani volt az Ariane rakétacsalád jubileumi, 200. startja. A teherűrhajó az Ariane-5 típusú rakéta eddigi legnagyobb tömegű hasznos terhe volt.

A Kepler-teherűrhajót indító Ariane-5 rakéta az indítóhelyre tart. (Kép: Stephane Corvaja / ESA)

Ez a második az Európai Űrügynökség (ESA) automata teherűrhajóinak (Automated Transfer Vehicle, ATV) sorában. Nevét korábban a híres német csillagászról és matematikusról, Johannes Keplerről kapta. Az ember nélküli, emeletes busznyi méretű űrjármű rakománya 2,7 t műszer, alkatrész, élelem és egyéb ellátmány, ami a nyomás alatt levő részben kapott helyet. Emellett 100 kg oxigén, valamint az ISS Zvezda moduljába szánt 850 kg rakéta-hajtóanyag is található a fedélzeten. Maga az ATV-2 bő 6,5 t saját üzemanyaggal is rendelkezik, amit egyrészt az űrállomás megközelítése során, de főleg később, a csatlakozás után, az ISS pályájának megemelésére fognak felhasználni. A küldetés során ugyanis - az ellátmány és a kutatást segítő eszközök kirakodása után - az űrállomás jelenleg átlagosan 350 km-es keringési magasságát a Johannes Kepler segítségével módosítják majd, hogy kompenzálják az ebben a magasságban már igen kicsi, de folyamatos légköri fékezés hatásait. A 2008-ban az űrállomáshoz eljuttatott első ATV (Jules Verne) teherűrhajóval ellentétben – amely akkor az ISS-hez tartó útján több demonstrációs manővert is végrehajtott – a Johannes Kepler a tervek szerint a „legrövidebb úton” jut el céljához. Nyolc napon át kering majd a Föld körül, miközben fokozatosan egyre közelebb kerül az ISS-hez. A tervek szerint február 24-én kapcsolódik hozzá. Ha minden úgy lesz, ahogy most tervezik, a teherűrhajó június elejéig állomásozik majd az ISS-nél. Utána az atmoszférába irányítják majd, és a légköri fékeződés után a darabjai egy lakatlan vidéken érnek majd földet.

Az ESA zenés kisfilmje az ATV-2 (Johannes Kepler) építéséről és indítási előkészületeiről, valamint a start és a repülés szimulációja.

Az ember nélküli ATV-2 egyébként önállóan repül, a navigáció és a dokkolás az űrállomáshoz automatikus. Az űreszköz manőverező képessége lenyűgöző, a több mint 20 tonnás tömeg ellenére a teherűrhajó néhány centiméteres pontossággal képes magát a megadott célponthoz eljuttatni úgy, hogy a kapcsolódás során természetesen nem ütközik az űrállomással. A repülést a Toulouse-ban (Franciaország) található földi irányító központ monitorozza, és ha szükséges, irányítja. A dokkolás során Paolo Nespoli, az ESA űrhajósa is készenlétben lesz, és leállíthatja a teherűrhajó kapcsolódási folyamatát, ha a megközelítés során bármilyen problémát észlel. Magának az ATV-nek a fedélzetén is találhatók olyan különálló rendszerek, amelyekkel detektálhatók az esetlegesen fellépő meghibásodások, így biztosítva a Nemzetközi Űrállomás és a személyzet biztonságát.

Az ATV-2 szerkezeti felépítése és kapcsolódási helye az űrállomáson. (Kép: ESA)

Kovács Zsuzsanna – Frey Sándor