Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Neurospat kísérlet „újratöltve”
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Hazai kutatóhelyek és űripar , Az emberi élet védelme - 2011.01.16 08:15.)

Az ESA űrhajósa, Paolo Nespoli fedélzeti mérnökként általában igen elfoglalt. Agyi tevékenységének, űrbeli teljesítőképessége változásának vizsgálata a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén végrehajtott egyik fontos kísérlet.

Az elmúlt évek során többször vizsgálták már az űrhajósok agyi tevékenységének változását az űrbeli körülmények között. A legutóbb a múlt év decemberében zajlott le az ISS-en egy olyan, az agyi funkciók általános vizsgálatára is alkalmas Neurospat kísérlet, amelyet európai kutatók – köztük vezető szerepben magyarok is – közösen állítottak össze.


Felkészülés a Neurospat kísérletre a Columbus modulban. A főszereplő ezúttal Paolo Nespoli. (Kép: NASA / ESA)

Agyunk tevékenysége és maga az agy is szinte folyamatosan változik – az idegszálak, idegsejtek kapcsolatai átrendeződnek, miközben az agy megjegyzi az új információkat, tárolja a régieket és folyamatosan alkalmazkodik az új helyzetekhez. Az agy működése során az új tapasztalatok, a tanulás, a fiziológiai változások, az alvási problémák és a fáradtság is mind a befolyásoló tényezők közé tartoznak. Néha, különösen egy baleset vagy egy hirtelen agyi infarktus (stroke) után az agyszövetek teljesítőképességének visszaállása nehézségekbe ütközhet, és akár értelmi zavar is jelentkezhet. Ugyanakkor a megmaradó egészséges agyszövet bizonyos esetekben átveheti a sérült agyterületek funkcióit.

A világűrben dolgozó űrhajósok agya számára a súlytalanság is egy igen nagy stresszt okozó változás. Azon kívül, hogy változik a vérkeringés és az egyéb fiziológiai kondíciók, a mindennapi létezés során a kognitív-megismerő funkciók használata is drámaian megváltozik. Az űrhajósok idegrendszerének nagyon nehéz alkalmazkodnia a hirtelen és sokrétű változáshoz, amit a súlytalanság okoz az emberi szervezetben. Mondhatjuk azt is, hogy szinte ez a legnehezebb feladat, amivel szembekerülnek egy űrutazás során. 2010. december 21-én, az űrállomáson eltöltött második teljes munkanapján Paolo Nespoli is elvégezte a Neurospat kísérletet, asszisztense a vizsgálat során Cady Coleman űrhajósnő volt.


Cady Coleman feltölti géllel azt a vizsgálathoz használt „sapkát”, amelyhez az elektródák kapcsolódnak. (Kép: ESA / NASA)

A Neurospat vizsgálat számára a kísérletet kialakító tudóscsapat egy speciális szoftverrel működő laptop számítógépet fejlesztett, ezen kívül a számítógépre felszereltek egy olyan „alagutat” is (ld. a lenti képen), amelyen keresztül a vizsgálatot végző űrhajós jobban koncentrálhat az elvégzendő feladatokra, kizárva a külső környezet vizuális zavaró hatásait. Az eredmények, az elektródákon keresztül kapott vizsgálati adatok az agyi működést vizsgáló elektro-enkefalográf (EEG) segítségével tárolódnak, amit a repülés későbbi szakaszában megismételt újabb vizsgálat eredményeivel együtt a kísérletet végző európai tudósok már itt a Földön fognak kiértékelni és hasznosítani.


A Neurospat kísérlethez tervezett speciális képernyőnek a földi gyakorlatozás alkalmával használt példánya, a Moszkva melletti Csillagvárosban, 2010 novemberében. (Kép: ESA / S. Corvaja)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024