Indulásra kész a Columbus
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk - 2007.11.25 11:58.)

Decemberben megduplázódik a Nemzetközi Űrállomás kutatási kapacitása. A Columbus modul feljuttatása mérföldkő lesz az európai űrtevékenység történetében.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Columbus űrállomásmodulja, amely most az Atlantis űrrepülőgépbe helyezve várja, hogy elindulhasson, hosszú évek munkájának betetőzése. A Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) ez lesz az első számú európai részegysége. A henger alakú modult tíz éves működési élettartamra tervezték.

A Columbus modult elhelyezik a december 6-án indítani tervezett Atlantis űrrepülőgép rakterében. (Kép: NASA/Kim Shiflett)

A laboratórium belsejében több tudományág számára nyújtanak kísérleti lehetőséget, az élettudományoktól kezdve a mikrobiológián át az anyagtudományokig. A Columbus külsején is mód lesz eszközöket elhelyezni. Az európai kutatók – köztük remélhetőleg egyre több magyar – számára a modul hosszú távra garantálja a jelenlétet a világűrben.

A Columbus rajza kívülről-belülről. A hengeres test hossza 6,9 m, átmérője 4,5 m. Teljes belső térfogata 75 köbméter, ennek harmadát a kísérletek céljára szánt egységek foglalják el. Tömege rakomány nélkül is több mint 10 tonna. (Kép: ESA/D. Ducros)

A Columbus a 2001 óta pályán levő amerikai Destiny modulhoz csatlakozik. A következő lépés a japán kutatórészleg elemeinek felszállítása lesz. A mostani alkalommal a Columbus 10 lehetséges kísérleti konténerjéből öt startol. A többi helyet későbbi űrrepülések során töltik fel. A kísérleteket tartalmazó egységeket később könnyen cserélhetik – a súlytalanságban az űrhajósoknak ez nem okozhat nagy gondot.

A Biolab lesz az egyike annak az öt, telefonfülke méretű kísérleti konténernek, amelyek már a startkor felkerülnek az űrállomásra. Feladata, hogy biológiai kísérleteknek adjon helyet. Mikroorganizmusokat, sejteket, szöveteket, apró gerinctelen állatokat és növényeket tesznek ki a súlytalanság hatásának. (Kép: ESA/D. Ducros)

Bár a Columbus kétségtelenül a legösszetettebb űrállomásmodul, amely valaha is Európában készült, nem az első kutatóegység. Az amerikai űrrepülőgépek rakterében 1983 és 1998 között többször repült két Spacelab szintén számos kutatási programot bonyolított le, de a Columbusszal ellentétben nem tartózkodott állandóan a Föld körül.

Az ESA a fedélzeten folyó kutatások irányítására Németországban, a Münchenhez közeli Oberpfaffenhofenben adatközpontot hozott létre. Ez csatlakozik az ISS irányításában már részt vevő amerikai és orosz központok hálózatához. (Kép: DLR)