Dragon CRS-19
(Rovat: Az űrállomás és az USA, SpaceX - 2019.12.06 04:15.)

Sólyom indította a 19. Sárkányt. A Dragon fedélzetén a szokásos ellátmány, valamint egerek és CubeSatok mellett egy magyar vonatkozású kísérlet is utazik.

Gyors egymásutánban egy amerikai és egy orosz teherűrhajót is küldenek az Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Az első, a SpaceX űrjárműve tegnap elindult. (Az orosz Progressz MSZ-13 a tervek szerint ma, 6-án, pénteken startol a kazahsztáni Bajkonurból.) A teherszállítmányokat az ISS legénysége várja, akik három komplex űrsétából álló sorozaton vannak túl, az Alfa Mágneses Spektrométer (Alpha Magnetic Spectrometer, AMS) javítását végzik. A külső munkálatokban Luca Parmitano és Andrew Morgan vettek részt. Most majd egy kicsit „lazíthatnak” az érkező ellátmány kipakolásával. (Utána még vár rájuk egy űrséta az AMS javításának befejezésére.)

Az ISS-hez tartó legújabb amerikai teherűrhajót a SpaceX vállalat saját rakétája indította december 5-én, magyar idő szerint 18:29-kor Floridából. A hordozóeszköz a SpaceX Falcon-9 (részben újra felhasználható) rakétája. Ez a Dragon ezúttal harmadik alkalommal indult a világűrbe, ahol 2014-ben és 2017-ben már járt. A Falcon-9 kiürült első fokozatát a starthely közelében, az Atlanti-óceánon tartózkodó úszó platformra hozták vissza.

A 4,2 tonna üres tömegű, 6,1 m magas és 3,7 m átmérőjű automatikus teherűrhajó vasárnap (8-án) érkezik az ISS-hez és önállóan a közelébe manőverezi magát. Ezek után az olasz Parmitano és az amerikai Morgan által kezelt kanadai robotkarral csatlakoztatják a dokkológyűrűhöz. A számos kísérleti berendezés mellett a fedélzeten utazik 40 egér, amelyeken a kutatók az űrhajósok által a világűrben elszenvedett csont- és izomveszteséget, illetve az ezek ellen kifejlesztett gyógyszereket fogják tesztelni. Az egerek majd januárban térnek vissza a Földre a Dragonnal.

A Dragon fedélzetén van még egy ultranagy érzékenységű japán földmegfigyelő kamera, valamint egy-egy olyan kísérleti eszköz, melyekkel a tűz súlytalanságbeli viselkedését lehet vizsgálni, illetve később talán sört (!) lehet készíteni. Ez utóbbi kísérletben most a malátaárpa súlytalanságban való fejlődését tanulmányozzák az Anheuser-Busch cég részvételével.

A Dragon külső rakterét foglalja el a japán földmegfigyelő berendezés (Hyperspectral Imager Suite, HISUI), amely egyidejűleg nem kevesebb mint 185 hullámhosszon fényképezi majd bolygónk felszínét, segítve ezzel elkülöníteni a vegetációt, a talajt, a kőzeteket, a havat/jeget, valamint az ember alkotta objektumokat. Érkezés után a HISUI műszert a kanadai robotkarral az ISS japán moduljának (Kibo) oldalára fogják felszerelni. A berendezés a NASA 1999-ben indított Terra műholdján működő ASTER (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer) műszer munkáját hivatott folytatni.

Az összesen 2617 kg-nyi rakományban az alábbiak találhatók (a csomagoláson túl):

• Tudományos célú eszközök: 977 kg
• Az ISS üzemeléséhez szükséges hardver: 306 kg
• Személyzeti ellátmány: 256 kg
• Űrséták eszközei és felszerelései: 65 kg
• Számítástechnikai, IT-eszközök: 15 kg
• Nem túlnyomásos térben szállított egyéb: 924 kg

A rakományba becsomagoltak még öt CubeSat kategóriájú nanoműholdat, amelyek később kerülnek önálló pályára. A mexikói egyetemisták által épített és a képen látható AzTechSat-1 a műholdak közötti kommunikációval kapcsolatos kísérletre készült. Miután felkerül az ISS-re, a Kibo modulból állítják majd pályára. (Kép: NASA)

A Dragon CRS-19 repülésének magyar vonatkozása is van. Amint arról az Index cikkében bővebben is olvashatnak, az InnoStudio Zrt. részt vesz a japán fejlesztésű KIRARA kémiai formulációs berendezéssel végzett munkában. Ezt alapvetően proteinkristályosításra fejlesztettek ki, amit gyógyszerkutatásokra alkalmaznak. A berendezés kb. száz, kapillárisokban elhelyezett mintát képes tárolni és 20 °C-on tartani. A magyar cég a kémiai minták kristályosításának ötletével gyakorlatilag a berendezés egy új alkalmazási területét hozta létre. A kutatók azt várják, hogy a minták előzetes optimalizációs kísérleteket követően, nagyjából egy hónap alatt kristályosodnak ki az űrben. A demonstrációs eszközt az ISS-en az ESA Columbus laboratóriumi moduljában, az ICE Cubes kereskedelmi szolgáltatás keretében helyezik majd el. A kísérletben magyar részről az InnoStudio mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszéke orvosbiológiai szempontból jelentős fehérjemintákkal vesz részt, amelyek gyógyszercélpontnak számítanak daganatos és más epidemikus betegségekkel szemben. A kísérleteket várhatóan január elején fejezik be, az első eredmények 2020 első negyedévében várhatóak.