Az első „használt” Dragon
(Rovat: Az űrállomás és az USA, SpaceX - 2017.06.04 07:15.)

A SpaceX most felbocsátott Dragon teherűrhajója (CRS-11) 2014-ben egyszer már járt a Nemzetközi Űrállomásnál.

Legalábbis a szerkezet jelentős részét hasznosították újra, a teherszállítmányt megrendelő NASA beleegyezésével. Az űreszköz egyes szerkezeti elemei már megfordultak a világűrben, a 2014 szeptemberében indított CRS-4 jelű küldetés alkalmával. Mint ismeretes, a Dragon jelenleg az egyetlen használatban levű teherűrhajó-típus, amelynek egyik egysége képes a visszatérésre hőpajzsos és ejtőernyős légköri fékezéssel. Így Nemzetközi Űrállomásról (ISS) kísérleti mintákat, alkatrészeket juttathat vissza a Földre. Természetesen egyes komponenseket ki kellett cserélni, például a 2014. októberi visszatéréskor elhasználódott hővédő pajzsot, vagy azokat az alkatrészeket, amelyek érintkeztek a Csendes-óceán sós vizével a leereszkedést követően. A külső (nem hermetizált) rakodóteret alkotó szerkezeti elemek is újak, hiszen az előző alkalommal azok leváltak és megsemmisültek a légkörben.

A Dragon CRS-11 jelű startja a SpaceX Falcon-9 rakétájával június 3-án, magyar idő szerint 23:07-kor történt a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóhelyéről. Az űrtörténelmi startállásból egyébként ez volt kereken a századik indítás. Az ISS felé tartó teherűrhajó rakományának tömege mintegy 2,7 tonna. Ebbe tudományos kísérleti berendezések, minták és az űrbázis lakóinak ellátására szolgáló dolgok (élelmiszer, felszerelési tárgyak) értendők. A Dragon két nap múlva dokkol az űrállomás Harmony moduljánál, a robotkart Jack Fischer és Peggy Whitson amerikai űrhajósok kezelik majd. A visszatérés a Csendes-óceánba július elején várható.

A rakományból kb. 1 tonna a külső tárolótérben jut fel, ez a tömeg három kísérleti berendezés között oszlik meg. Közülük az egyik az asztrofizikai célú, a röntgentartományban működő NICER (Neutron star Interior Composition Explorer), a NASA-nak a neutroncsillagokat kutató és a röntgenpulzárok segítségével történő navigáció módszerét is kikísérletező eszköze. A másik egy kísérleti hajlékony napelemes rendszer (Roll-Out Solar Array), a harmadik egy hiperspektrális földmegfigyelő kamerarendszer, amely az ISS külsejére kerül. A hermetizált raktérből az űrhajósok pakolják majd át az űrállomásra a rakományt, benne például egy 40 kísérleti egeret tartalmazó egységet, amelyekkel egy csontritkulás elleni kísérleti gyógyszert próbálnak ki. Az „egércsapat” fele élve fog visszatérni a Földre – ez lesz az első alkalom, hogy a Dragon leszállóegységével élő állatok utaznak. A többiek néhány héttel tovább maradnak fent az ISS-en, de mindkét kategóriába tartozó egereket végül feláldozzák majd a tudomány oltárán... A Dragonnal gyümölcslegyek ezrei is feljutnak majd az űrállomásra, természetesen egy zárt kísérleti berendezés belsejében. (Az elhalasztott start miatt az egércsapatot egyébként le kellett cserélni az ilyen esetekre készenlétbe helyezett másik 40-es csoportra.)

A tervek szerint a Dragon teherűrhajó-típus idén esedékes következő repülése újonnan gyártott űreszközzel történik majd. Utána viszont – kedvező gyakorlati tapasztalatok esetén – előfordulhat, hogy a SpaceX a NASA-val kötött, 20 utat tartalmazó szerződéséből hátramaradó repüléseket újrahasznosított példányokkal teljesítheti. A SpaceX az utóbbi időben sikereket ért el a Falcon-9 hordozórakétája első fokozatainak visszanyerésével, sőt idén márciusban már olyan rakéta is indult, amelyben újrahasznosított fokozatot használtak. (A következő ilyen alkalom júniusban várható.) A NASA ugyanakkor egyelőre nem áll készen arra, hogy – a mostani Dragon teherűrhajóhoz hasonló módon – másodszor használt Falcon-9 rakétákkal dolgoztasson a SpaceX-szel.

Lassan rutinhírré válik, hogy a Falcon-9 első fokozata a mostani repülés után is épségben visszatért. Ezúttal a szárazföldre, a starthelytől nem messze, a Cape Canaveral bázison található Landing Zone-1 elnevezésű leszállóhelyre érkezett.