Érkezhetnek a magánűrhajók
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók - 2016.08.21 08:15.)

Legalábbis a dokkolómodulon már nem múlhat! Két amerikai űrhajós pénteken közel 6 órás űrséta során helyezte el az ISS-en az IDA-2 berendezést.

Most már belátható időn belül az amerikai űrhajósok nem (csak) orosz Szojuzokkal, hanem hazai fejlesztésű kereskedelmi űrhajókkal utaznak majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ezeket a Boeing és SpaceX vállalatok készítik, első – egyelőre személyzet nélküli – próbarepüléseik már 2017-ben várhatók. Ahhoz, hogy a Starliner (CST-100) vagy a Dragon embereket szállító változata (Crew Dragon) majdan hozzákapcsolódhasson az ISS-hez, megfelelő dokkolóadapterre van szükség. Ennek a neve International Docking Adapter, röviden IDA, amelynek a másodikként legyártott példánya nemrég, idén júliusban került fel az ISS-re a Dragon CRS-9 teherűrhajóval. Az IDA-1 viszont 2015-ben, a Dragon CRS-7 startbalesete során megsemmisült. Így most, az IDA-2 felhelyezésével tudták csak megtenni az amerikai magánűrhajók szolgálatba állításához vezető út egyik jelentős lépését.

A NASA 2011, az utolsó űrrepülőgépes küldetés óta saját erőből nem tud eljutni az űrállomásra, az oroszoktól kell helyeket vásárolniuk a Szojuz űrhajókon. Jelképesnek is tekinthető, hogy az IDA-2 egy korábbi, immár szükségtelen űrrepülőgépes dokkolóhelyre került (Pressurized Mating Adapter, PMA-2), az ISS – pontosabban a Harmony modul – elejére. A későbbiekben, várhatóan 2018-ban még egy IDA érkezik majd, hogy két külön csatlakozóhely álljon a magánűrhajók rendelkezésére. Az IDA-kat a Boeing építi.

A majdani amerikai magánűrhajók számára készült első „bejárati ajtó” felszerelése az ISS-re – a hat órán át tartó űrséra három percbe sűrítve. (Videó: NASA)

Az űrsétát két amerikai űrhajós, az ISS jelenlegi parancsnoka, Jeff Williams, valamint Kate Rubins hajtotta végre. (Ez volt Williams pályafutása során a negyedik, Rubins első munkája az űrállomáson kívül.) A művelet a Quest zsilip elhagyásával augusztus 19-én, magyar idő szerint 14:04-kor kezdődött és két perc híján 6 órán át tartott. Ebből kb. 4 órát vett igénybe az IDA-2 telepítése. A munkát előkészítendő, csütörtökön az ISS robotkarja segítségével átmozgatták a felhelyezni kívánt új egységet a jelenleg űrállomáshoz kapcsolt Dragon teherűrhajó (CRS-9) külső rakodóhelyéről, egészen majdani végső helye, a PMA-2 elé. Az űrhajósok feladata volt a végső elhelyezés, a rögzítés, a szükséges elektromos kábelek csatlakoztatása. A műveletsor egy kisebb fennakadástól eltekintve gördülékenyen haladt. Miután az érzékelők adatai szerint minden a helyén volt, az ISS belsejéből a japán Takuja Onisi kiadta a parancsot a rögzítőkapcsok aktiválására. Ezután Williams és Rubins átrendezte a kábelezést és eltávolította a borítást az IDA-2 külső oldaláról. Lefedték az annak idején az űrrepülőgépes megközelítésekkor, az ISS-től mért aktuális távolság és relatív sebesség pontos mérésére használt, immár felesleges lézertükröket és a jövendő új típusú űrhajók számára újakat helyeztek fel.

A következő egy-két év tervezett menetrendje amerikai részről nagy vonalakban a következő. Az IDA-2-höz először 2017 nyarán érkezik egy Crew Dragon űrhajó, de még automata üzemmódban. Siker esetén még abban az évben várható a SpaceX űrhajójának első emberes tesztrepülése. A Boeing Starliner űrhajója kicsit később lesz szolgálatra készen. 2017 vége felé először emberek nélkül, 2018-ban már űrhajósokkal a fedélzetén indulhat tesztrepülésre. Mivel mindkét magánűrhajó négy személy szállítására készül, az amerikaiak középtávon 6-ról 7-re szeretnék bővíteni az ISS állandó legénységének létszámát. Ezzel a remények szerint tovább növelhetnék a fedélzeten végzett kísérletek mennyiségét. A kereskedelmi alapú amerikai emberes űrrepülés beindulása után sem függetlenednek teljesen az orosz Szojuzoktól. Minden Szojuz hármas személyzetének egyik tagja amerikai szervezésben utazik a tervek szerint. Ugyanakkor az amerikai űrhajókon is lesz mindig egy-egy orosz kozmonauta, amíg csak közösen működtetik az űrállomást. Ezzel tudják biztosítani, hogy bármi történjen is, például ha az egyik legénységnek hirtelen el kell hagynia a bázist, az ISS személyzetében akkor is mindig legyen legalább egy amerikai vagy orosz űrhajós. Ez a kritikus rendszerek működtetése szempontjából elengedhetetlen.