Az ISS várja a Cygnust
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók - 2015.12.07 07:00.)

Egy Atlas-5 rakéta segítségével indult újra az amerikai teherszállítás a Nemzetközi Űrállomásra.

Az Egyesült Államokban két teherűrhajó-típust használnak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására, de az utóbbi időben mindkettő működése kényszerűen szünetelt, egy-egy startbaleset után. Most az Orbital ATK cég Cygnus űrhajója újra szolgálatba állhatott, miután 2014 októberében egy sikertelen start során az előző példánya megsemmisült. (A SpaceX Dragon teherűrhajója idén júniusban járt szerencsétlenül.) Igaz, ezúttal nem az Orbital ATK saját Antares hordozórakétáját használták, annak még több idő kell, míg ismét üzembe állhat. A NASA-t és a teherűrhajót üzemeltető magánvállalatot a United Launch Alliance (ULA) „segítette ki” egy Atlas-5 hordozórakétával. A Cygnus OA-4 (korábban Orb-4) jelzésű repülése a floridai Cape Canaveralről indult, december 6-án, magyar idő szerint 22:44-kor – a kedvezőtlen időjárás miatt három napi várakozás után.

(Kép: ULA)

Az Orbital ATK és az ULA megállapodása szerint jövő év márciusában még egy Cygnus teherűrhajó indul a megbízható Atlas-5 rakétával. (A hordozóeszköz 2002 óta korábban 59 alkalommal repült, sosem vallott kudarcot.) A szerződés pénzügyi részletei nem nyilvánosak, de elemzők szerint egy Atlas-5 start 100 millió dollárnál többe kerül. A megoldás ugyanakkor lehetővé teszi az Orbital ATK számára, hogy teljesítse a NASA-val kötött teherszállítási megállapodását, miközben újratervezi saját Antares rakétáját.

Nem megszokott dolog, hogy a mostani start ideális időpontjához képest még akár 15 perccel korábban vagy később is nyitva állt az időablak. Az ISS-hez tartó űrhajókat abban a pillanatban szokták indítani, amikor a Föld forgása következtében a starthely és az űrállomás pályasíkja egymáshoz képest kedvező helyzetbe kerül. Az Atlas-5 rakéta esetén azonban bőségesen rendelkezésre állt a tolóerő, így komolyabb pályamódosítás is „belefért”. A starttal nem is várták meg a legkedvezőbb pillanatot, inkább az indítási ablak kezdetére állították be a visszaszámlálás végét. Így késedelem esetén lett volna még fél óra a próbálkozásra, ahelyett, hogy – mint más rakéták használatakor – legalább egy napot kelljen várni a következő startlehetőségig.

Fantáziakép az ISS-t megközelítő Cygnus teherűrhajóról. Feltűnő újítást jelent az előző változathoz képest a legyezőszerűen kinyitott napelemtáblák kör alakja. A teherűrhajó hermetizált rakodómoduljának térfogata is negyedével nagyobb lett. Az űreszköz neve a legendás Mercury-űrhajósra utalva SS Deke Slayton II, ahol a kettes szám a második próbálkozásra utal – ugyancsak Slayton nevét viselte a tavaly felrobbant Cygnus Orb-3. (Kép: NASA)

A Cygnus számára az ISS elérése két és fél napba telik majd. A szállítmányt már váró személyzet a megszokott robotkaros befogás után csatlakoztatja a teherűrhajót a Unity modulhoz, december 9-én. A rakomány teljes tömege a csomagolóanyagokkal együtt valamivel több mint 3,5 tonna. Benne helyet kaptak az űrhajósoknak szánt használati tárgyak és ellátmány, az ISS tartalék alkatrészei, tudományos kísérleti eszközök és minták. A teherűrhajó a tervek szerint január 25-éig marad az űrállomásnál. Addig megpakolják feleslegessé vált dolgokkal, mintegy 1,4 tonna tömegben, s a végén a megszokott módon az egész megsemmisül a Föld sűrű légkörébe lépve.

Indítás előtti berakodás a Cygnusba a NASA Kennedy Űrközpontjában. (Kép: NASA KSC)

A mostani alkalommal – másodlagos hasznos teherként, később az ISS-ről történő indításra – összesen 17 apró műhold (CubeSat) is a világűrbe jutott. Közülük tizenkét Flock-2e a Planet Labs cég földmegfigyelő műholdkonstellációját bővíti tovább.

Az Atlas-5 rakéta startja a Cygnus teherűrhajóval és a CubeSatokkal. (Kép: ULA)