A NASA 2015-ös költségvetése
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók , Amerika és az űrcsillagászat - 2014.03.06 07:15.)

Az Egyesült Államok a világ űrkutatásának vezető szereplője marad – mondta Charles Bolden. De azért nem mindenki örülhet maradéktalanul.

Az Obama-kormányzat által a Kongresszusnak benyújtott, az október 1-jén induló 2015-ös költségvetési évre szóló tervezet összesen 17,46 milliárd dollárt irányoz elő az űrhivatal tevékenységének támogatására. Ez 185 millióval alacsonyabb a 2014-es összegnél. Ugyanakkor egy másik kiegészítő, a gazdasági növekedést és a biztonságot külön támogató finanszírozási programból plusz 885 milliót remélhet a NASA. Összességében tehát nagyjából az előző évi szinten marad a költségvetése. A legfontosabbnak tartott programokra továbbra is áldoznak, így jut forrás az új nagyteljesítményű hordozórakéta (Space Launch System, SLS) fejlesztésére, a készülőben levő Orion űrhajóra, az embereket szállító amerikai űrhajók kereskedelmi alapú fejlesztésére, a James Webb-űrtávcső (JWST) építésére.

Került némi pénz – igaz, a kritikusok szerint nem kiemelkedően sok, 15 millió dollár – egy olyan űrszondás program előtanulmányainak megkezdésére, amelynek keretében a 2020-as évek közepén a Jupiter Europa nevű holdjához indulnának. A csillagászati kategóriában a 2015-ös költségvetés egyértelmű vesztese a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy), egy speciálisan átalakított Boeing-747-es repülőgépre szerelt infravörös távcső. A német együttműködésben folyó kutatóprogram jövőre a földre kényszerülhet, hacsak nem találnak valami kiegészítő pénzforrást.

Charles Bolden, a NASA vezetője egyúttal azt is kifejtette, hogy az ukrajnai események sorozata és az amiatt megromlott amerikai-orosz kapcsolatok nem érintik az űrbeli együttműködést, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) munkáját. A következő start március 25-én esedékes, a Szojuz TMA-12M fedélzetén két orosz (Alekszandr Szkvorcov, Oleg Artyemjev) és egy amerikai utassal (Steven Swanson). Előtte már hétfőn földet ér a Szojuz TMA-10M visszatérő kabinja, benne Oleg Kotov, Szergej Rjazanszkij és Michael Hopkins.

Az amerikai űrhajósok jelenleg, és még néhány évig orosz Szojuz űrhajókkal tudják csak elérni az űrállomást. Ezért is hívta fel most Bolden külön is a törvényhozók figyelmét a magánűrhajó-fejlesztések kellő támogatására. A 2012-es költségvetési évben erre a célra a kért 850 millió helyett csak alig a felét, 397 millió dollárt ítéltek meg. Emiatt az első amerikai magánűrhajós emberes repülés tervezett dátuma egy évvel későbbre, 2017-re tolódott. 2013-ban – némi vita után, hogy inkább csak egy kiválasztott céggel kéne folytatni az együttműködést – 525 millió jutott. A 2014-es költségvetési évben erre a feladatra 696 millió áll rendelkezésre. A 2015-ös, még elfogadésra váró igény 848 millió dollár (plusz a bevezetőben említett külön alapból még 250 millió). A NASA már idén nyáron ki szeretne választani egy vagy két céget a feladat folytatására, hogy a tesztrepülések 2015-ben megkezdődhessenek. Bolden világossá tette, hogy ha lefaragnak a kért pénzből, akkor óhatatlanul tovább csúsznak a határidők, ami tovább késleltetné az orosz függőségtől való megszabadulást.

Az ISS-re visszatérve, válság ide vagy oda, az orosz-amerikai együttműködés folytatása már csak azért sem lehet kétséges, mert igazából egyik fél sem tudná a feladatot egyedül megoldani. A NASA 2015-ös költségvetése már számol az űrállomás működésének legalább 2024-ig történő meghosszabbításával. Az ISS-re a tervezetben 3 milliárd dollárt szánnak. Összehasonlításul: az SLS és Orion programja 2015-ben 2,8 milliárdot visz el, a tudományos űrtevékenységre 4,9 milliárd jut. Ez utóbbin belül közel 1,8 milliárd földmegfigyelésre, 1,28 milliárd Naprendszer-kutatásra, 669 millió a Nap és földi hatásai vizsgálatára, 607 millió űrcsillagászati programokra, plusz ezen felül külön 645 millió a JWST-re. A régóta várt, méregdrágává lett űrtávcső startja továbbra is 2018-ban esedékes.