Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tinédzser űrállomás: 10 éves lett az ISS (1. rész)
(Rovat: Az Űrállomás és az USA, Az Űrállomás és Oroszország , Az Űrállomás és kontinensünk - 2008.12.19 13:00.)

Az 50 éve tartó űrkorszak egyik meghatározó vállalkozása a napokban töltötte be a tizedik évét. A világ űrhatalmai számára a Nemzetközi Űrállomás napjainkra gyakorlatilag az egyetlen emberekkel végzett komoly program maradt, ha a szórványos kínai repüléseket és a még szórványosabb HST javításokat nem számítjuk.

Az űrkutatásban lassan telik az idő, legalábbis ami a koncepcionális részét illeti. Merthogy a Nemzetközi Űrállomás még a hidegháború terméke. A pályafutását úgy kezdte, mint Freedom űrállomás, illetve Mir-2 űrállomás. A világ két politikai szuperhatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok a Hold elérése után az űrállomás-építés felé fordult (előbbi a saját holdprogramjának kudarca miatt, gyakorlatilag azt kompenzálandó, utóbbi pedig a gyorsabban utolérendő, az űrállomás-fejlesztésben hamarabb eszmélő versenytársát). Egyik oldalon megszületett a Szaljut űrállomás, majd rá válaszul a Skylab. Az űrállomás-meccs ezzel kiegyenlíttetett. Az Apollo-Szojuz repüléssel egy pillanatra összefogó, az űrversenyt lezáró felek útjai újra elváltak, az egyikük többször felhasználható űrhajót, a másikuk még nagyobb, korszerűbb űrállomást kezdett fejleszteni. Hamarosan megszületett a Space Shuttle (amelynek születését erősen beárnyékolta az a blamázs, hogy nem volt hova mennie, mert a célpontjának szánt Skylab űrállomás nem győzte kivárni a folytonos csúszásokat szenvedő űrsikló fejlesztést). És kicsit később megszületett a Mir űrállomás is, a világ első modul űrállomása, amely méretét tekintve minden korábbi űreszközt meghaladott.

Amikor az Egyesült Államokban már látszott, hogy a Space Shuttle sosem akar kész lenni és a fejlesztése legalább öt évvel a szándékolt után érik majd be, a Skylab pedig nem tud már várni és a világ vezető űrnemzete űrállomás nélkül marad, felmerült egy újabb amerikai űrállomás szükségessége, pláne, hogy a Szovjetunió mindeközben sikeresnél sikeresebb Szaljutokkal aratott babérokat. Az enyhülést felrúgó, újra hidegháborús szeleket gerjesztő Reagan elnök boldogan mondott igent a Freedom űrállomás tervére, amely méreteivel Amerika nagyságát volt hivatott hirdetni. A Freedom „létjogosultságát” tovább erősítette a Mir sikere. Az USA nem engedhette meg magának, hogy neki ne legyen ilyenje. Sőt a levegőben ott volt a Mir-2 (egy leendő, még korszerűbb szovjet űrállomás) születése a 90-es évekre. Ám a program igen költségesnek tűnt, ráadásul a „szovjet fenyegetés” is enyhülni látszott, olyannyira, hogy maga a Szovjetunió is összeomlani készült.

A Freedom költségei ¬– az űrkutatási projektektől oly megszokott módon – egyre csak vágtattak, úgyhogy a mérnökök kezében folyton a szike kellett villogjon a vonalzó és a ceruza helyett. A Freedomból egy évtizednyi tervezés alatt Alpha lett, és nem csak a név változott, hanem a méret is egyre csökkent. Ugyanez történt a Szovjetunióban: a Mir-2 lassan-lassan lekerült a napirendről. A Mir program is pénzhiánnyal küzdött, majd egy békés délutánon maga a Szovjetunió is összeroskadt. Az orosz űrfinanszírozás összeomlott és az amerikaiak is azon hezitáltak, hogyan lehetne a gigantomán Freedom/Alpha helyett presztízsveszteség nélkül egy kisebb, olcsóbb űrállomást létrehozni. A varázsszó a nemzetközi összefogás volt. Ekkor érkezett egy levél a NASA-hoz az Enyergija cég illetékeseitől, amelyben a szintén az űr felé kacsingató Európa és Japán bevonásáról és egy nemzetközi összefogásról volt szó. A két űrszervezet közeledését nagyban bátorította George Bush amerikai elnök és Borisz Jelcin, az időközben Oroszországgá olvadt Szovjetunió elnöke által aláírt űregyüttműködési államközi szerződés létrejötte. Alig egy év múlva pedig magáról a Nemzetközi Űrállomásról született megállapodás. Az idők során összesen 16 nemzet vállal(t) részt a fejlesztésben: az USA, Oroszország, az ESA 11 akkori tagállama, Japán, Kanada és Brazília.

A végül nehezen testet öltő tervek az amerikaiak Freedom, az oroszok Mir-2, az ESA Columbus és a japánok Kibo projektjeinek ötvözését jelentették. A Mir-2 központi egységének szánt DOS-8 modul „egyenesen készen” várakozott a startra.

(Folytatjuk!)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019