A Mars500 kísérlet eredményeiből
(Rovat: Az emberi élet védelme, Emberes Mars-utazás? - 2013.01.18 07:15.)

Amikor majd egyszer emberek indulnak a Marsra, az út hosszú és viszontagságos lesz. Bizonyos tapasztalatokat már a Földön is lehet, sőt kell is szerezni. Erre szolgált a 2010-2011-ben végzett izolációs kísérlet.

A Mars500 nevű program egy 520 napig tartó szimulált Mars-utazás volt Moszkvában, az Orvosbiológiai Kutatóintézetben (IBMP). Részt vett benne az Európai Űrügynökség (ESA) is. A kísérletsorozattal kapcsolatos eseményekről annak idején mi is rendszeresen hírt adtunk (ld. a régebbi cikkeinket a lap alján).

Szimulált Marsra szállás, ESA zászlóval. A Mars500 kísérletben a bolygót egy vöröses homokkal borított, 6 m × 10 m-es terület szimbolizálta az „űrhajósok” számára. (Kép: ESA / IBMP)

A Mars500 keretében hat önkéntes férfit tartottak a külvilágtól elzárva, sok tekintetben olyan körülmények között, mintha valóban a Marsig és vissza utaztak volna. Nem kaptak friss élelmiszert, nem jutott be hozzájuk kívülről friss levegő és természetesen napfény sem. Közben állandó orvosi megfigyelés alatt voltak, aminek nemrég két friss eredményét is publikálták a vizsgálatokat végző kutatók.

Az egyik ilyen vizsgálat a résztvevők alvási ciklusára vonatkozott. Egy esetleges igazi Mars-expedíció sikere szempontjából fontos kérdés, hogy mire hosszadalmas utazás után megérkeznek a helyszínre az űrhajósok, addigra hogyan kell szervezni a munkájukat és a pihenésüket, hogy a legkritikusabb pillanatokban – például a landolás során – teljesítőképességük maximumát nyújthassák. Bár a nap járása nem lehetett rájuk befolyással, csak olyan időinformációk, mint az órák állása, a Mars500 „űrhajósai” többé-kevésbé tartani tudták a napi ciklust. A résztvevők között azonban voltak lényeges különbségek is. Egyikük szervezete például 25 órás ciklusokra rendezkedett be, ami miatt elveszett az összhang közte és a személyzet többi tagja között. Az alvás mennyisége rányomta a bélyegét a személyes teljesítményekre. Egy másik résztvevő idővel egyre rövidebben tudott csak aludni. Általában a beszűkült lehetőségek, a hosszú ideig tartó egyhangúság, a sok szabadidő miatt unalom és levertség volt tapasztalható, és a többség a normálisnál több időt töltött alvással. Ez amúgy jótékonyan hatott a kognitív képességeikre. A tanulmány megállapítása szerint a hat résztvevő közül négynél fellépett legalább egy olyan probléma, ami egy igazi Mars-utazásnál gondot okozhatott volna.

Egy végső, már-már triviális tanulság, nem csak a majdani Mars-űrhajósok, de mindannyiunk számára: eleget kell aludnunk, hogy jobb szellemi teljesítményre legyünk képesek.

A Mars500 kísérlet kellett ahhoz, hogy a kutatók felismerjék: az emberi szervezet nem egyenletes sebességgel dolgozza fel és üríti ki a bevitt sót. A vizsgálatokra az adott alkalmat, hogy a hosszú időre kényszerűen bezárt „marsonauták” táplálékának összetételét és vizeletét is napi rendszerességgel ellenőrizték. Normális esetben nem volna könnyű ilyen kísérletsorozatot szervezni önkéntesekkel. Úgy tűnik, a vese nagyjából egy hetes (6-7 napos) ciklusokban végzi a só kiválasztását – hol aktívabban, hol kevéssé aktívan. A periódus hossza emberről emberre változó volt, de egy adott résztvevőre mindig jellemző maradt. A jelenség oka még nem világos, de vizsgálatának közvetlenül is hasznát vehetik egyes betegségek, például a magas vérnyomás kezelésében, illetve a megfelelő diéta kialakításában.

Ahogy telik az idő és a különböző kutatócsoportok előrehaladnak az összegyűlt adatmennyiség elemzésével, úgy várhatók további érdekes eredmények a Mars500-zal kapcsolatban – nem csak a képzeletbeli Mars-utazásról, de mint látható, hétköznapibb és többeket érintő problémákkal kapcsolatban is.