MEGFEJTÉS: Try SCE to AUX
(Rovat: Az Apollo holdprogram - 2019.06.15 08:15.)

Az Apollo-programhoz kapcsolódó rejtvénysorozatunk e héten folytatódott. Ma megtudhatják a helyes választ a harmadik kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte az Akkord Kiadó ajándékát.

Öthetes rejtvénysorozatunk az első holdraszállás július 21-i évfordulója alkalmából az Apollo-programhoz kapcsolódik. Stílszerűen a nyeremények is ehhez illőek, az Akkord Kiadó széles természettudományos könyvválasztékából az Apollo-programhoz közvetlenül kapcsolódó könyveket ajánlott fel, amelyek közül minden fordulóban egy kötetet sorsolunk ki. Mai nyereményünk az Akkord Kiadó ajándéka, James R. Hansen: Az első ember – Neil Armstrong élete című könyve.

1969. július 21-én az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, amint egy 38 éves amerikai űrhajós, Neil A. Armstrong első emberként a Holdra lép. Talán nincsenek az emberi történelemben ismertebb szavak azoknál, amelyeket abban a történelmi pillanatban kimondott. Az első ember egyaránt bemutatja Armstrongot, mint kiváló űrhajóst és mint egyedülálló egyéniséget.

James Hansen Az első ember című, játékfilmen is látható könyve hiteles bepillantást enged Amerika leghíresebb űrhajósa, Neil Armstrong életébe – akinek a „kis lépése” megváltoztatta a történelmet. Az első emberben Hansen Neil Armstrong életét veszi górcső alá. A szerző 50 órán keresztül beszélgetett Armstronggal, aki kizárólagos betekintést engedett Hansennek a személyes irataiba és a családi forrásokba. Ez a nagyszerű körkép a XX. század második felének Amerikájáról egyúttal egy amerikai ikon páratlan életrajza. Amikor az Apollo–11 1969-ben leszállt a Holdra, az elsőként az égitestre lépő ember azonnal legendává vált. Hansen színesen idézi fel Armstrong pilótakarrierjét, 78 harci bevetését haditengerészeti pilótaként Észak-Korea fölött éppúgy, mint légkörön túli repülését a rakétahajtású X–15 repülőgéppel, majd azt, ahogyan a Gemini–8 űrhajó parancsnokaként végrehajtotta az első dokkolást a világűrben. Pilótaként többet jelentett neki elrepülni a Holdig, mint járni az égitest felszínén, miközben Hansen azt is kijelenti, hogy legendás elhivatottságáért drága személyes árat fizetett, aminek felesége és gyerekei lettek az elszenvedői. A holdraszállás óta eltelt években számtalan pletyka keringett Armstrongról, az űrutazásról szóló álmairól, vallásos hitéről és magánéletéről. Ez a könyv bemutatja a mítoszok mögött álló embert. Az amerikai hős kiválóságát mélyrehatóan vizsgálva Hansen bemutatja Az első ember mint űrhajós és mint egyéniség komplex örökségét. Az első emberben összeolvadnak annak a nagyszerű, de visszahúzódó hősnek a személyes, technikai, hősi és ikonikus tulajdonságai, akit örökre a történelem leghíresebb űrutazójának fogunk tartani.

Az Apollo–12 startja 1969. november 14-én. Az eset után szigorították az indítások időjárási feltételeit a NASA-nál. (Kép: NASA)

Hétfői kérdésünk így szólt: Az űrrepülések történetében sokkal több figyelem irányul a küldetéseket végrehajtó űrhajósokra, és ritkán kerülnek reflektorfénybe a földi segítő személyzet – sokszor létfontosságú munkát végző – tagjai. A kevés kivétel egyike az Apollo–12 kis híján végzetes, villámcsapásokkal sújtott startjának hőse. Amikor a fedélzeti műszerek megbolondultak, a telemetriai adatok pedig zagyvává váltak, neki volt meg a kellő lélekjelenléte és tudása a mentő ötlethez: az űrhajósok azonnal kapcsoljanak át egy alrendszert tartalék áramforrásra. Így az Apollo–12 megmenekült. A kérdésünk, hogy mi a neve ennek a méltán híressé vált amerikai repülésirányítónak?

A szóban forgó személy nem más, mint az 1943-ban született John W. Aaron. Már 1965-ben, az emberek nélkül repülő Gemini–2 küldetésben a NASA repülésirányítójaként vett részt, szakterületei az elektronikus és kommunikációs berendezések voltak. Az Apollo–12 indításakor is az irányítók közé volt beosztva – mint később kiderült, nagy szerencsére! A villámcsapások következményeként a földi irányítóterem képernyőin az emelkedő űrhajó állapotáról tudósító telemetriai adatok helyett zagyvaságok voltak láthatók. A repülésirányítás vezetője kis híján meg kellett hogy szakítsa a start folyamatát, amivel az űrhajósok ugyan megmenekültek volna, de az Apollo–12 küldetése csúfos kudarccal zárul. John Aaron azonban emlékezett, hogy valamikor, egy évvel korábban, a Kennedy Űrközpontban folyó tesztek közben már látott hasonló jelenséget. Akkor – magánszorgalomból – utánajárt a dolognak, és kiderítette, hogy a probléma a kommunikációt, a jelek átalakítását és továbbítását végző alrendszerig (Signal Conditioning Electronics, SCE) vezethető vissza. A normális állapotot akkor sikerült a segédáramforrásra (AUX) való átkapcsolással megoldani. Ugyanezt javasolta hát az űrhajósoknak.

Szerencsére a fedélzeten Alan Bean tudta, a mintegy 300 különböző kapcsoló közül hova kell nyúlnia a műszerfalon, így lényegében egy kapcsoló-átállítással megmentette a helyzetet. A legendássá vélt Try SCE to auxiliary üzenet azóta arra emlékeztet bennünket, hogy megfelelő műszaki tudással felvértezve, kellő gyakorlással és persze hideg fejjel (szinte) mindenen úrrá lehet lenni. (A történetről részletesebben magyarul az Index 2018-as cikkében olvashatnak.)

Köszönjük olvasóink aktivitását! Összesen több mint 60 megfejtést küldtek be, ezek közül a legtöbb helyes volt. A tökéletes választ beküldők neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Mézes Nándornak kedvezett, aki az Akkord Kiadó ajándékát, James R. Hansen: Az első ember – Neil Armstrong élete című könyvét nyerte. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot.

Az Akkord Kiadó szívességéből öt hasonló ajándékkönyvet tudunk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Ezek közül most a harmadik kelt el. Így aki most nem nyert, az se adja fel a reményt. A jövő hét elején jön a következő rejtvényforduló!