Áll még a zászló!
(Rovat: Az Apollo holdprogram, A hét képe - 2012.07.29 08:15.)

Több mint négy évtized után – legalábbis az Apollo űrhajók leszállóhelyein, a Hold felszínén.

Az egyedüli kivétel az Apollo-11 leszállóhelye, ahol a talajba tűzött amerikai zászlót a holdkomp visszaindulásakor a hajtóműből nagy sebességgel távozó gáz feldöntötte. Legalábbis erről számolt be annak idején Buzz Aldrin. A jelek – vagyis a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondájának felvételei – szerint igaza volt. Az összes többi, vagyis a másik öt emberes holdraszállás alkalmával kitett zászlók viszont még mindig állnak.

Hogy a zászlók a légüres térben ennyi időn át képesek voltak dacolni a mostoha környezeti körülményekkel, az a legtöbb szakembert meglepte. Az LRO nagyfelbontású felvételein korábban is gyanították, hogy a zászlók helye körüli sötétebb képpontok árnyékok lehetnek. Az értelmezés azonban nem volt teljesen egyértelmű addig, amíg nem sikerült elegendően sok felvételt készíteni a leszállóhelyek környékéről. Ezek hasonló nézőpontból, de eltérő napállásoknál mutatják a helyszínt, a foltok pedig, ahogy az egy árnyéktól elvárható, ennek megfelelően körbefordulnak.

Az Apollo-16 (fent) és az Apollo-17 (lent) leszállóhelye a Holdon. A Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) felvételeinek kinagyított részén látható a zászló (flag) és árnyéka (shadow).

A zászlók anyagának tartóssága azért meglepő, mert semmi sem védi őket a Nap ultraibolya sugárzásától, a mikrometeoritok esetleges becsapódásától, valamint a Hold felszínén tapasztalható szélsőséges hőmérséklet-ingadozástól. Míg a napsütötte oldalon +120 °C is lehet, a holdi éjszakán kb. -200 °C-ig zuhanhat a hőmérséklet. Ezt a változást pedig az amerikai zászlók már több mint 500 cikluson át túlélték. Hogy a külsejük alapján még amerikai zászlóknak tűnhetnek-e, vagy a színüket már rég elveszítették, azt az LRO felvételei alapján természetesen nem lehet kideríteni...

„Egy nap” az Apollo-12 landolásának helyszínén, a változó árnyékokkal, az LROC különböző megvilágítási körülménynek között készített felvételeiből összeállított videón. (Képek: NASA / GSFC / Arizona State University)

A Hold felszínét térképező, 2009 júniusában indított űrszonda jelenleg kb. 24 km magasan kering kísérőnk felszíne felett. Már korábban is készített számos felvételt az Apollo leszállóhelyekről. Ezeken jól kivehetők a leszálló egységek, az ott hagyott tudományos műszerek, a holdjárók, sőt még az űrhajósok lábnyomai is, amint a bejárt területeken felkavarták a holdport, megváltoztatva így az ottani felszín fényvisszaverő tulajdonságait. A Lunar Reconnaissance Orbiter jelenleg meghosszabbított kutatóprogramját végzi, legalább idén szeptemberig aktív marad.