Versenyfutás a katonai megrendelésekért
(Rovat: Amerika hordozórakétái, A nemzetbiztonságért , A GPS rendszer - 2015.05.29 07:15.)

Az USA Légiereje (US Air Force) meghívásos tendert hirdetett a United Lauch Alliance (ULA) és a SpaceX részre a következő generációs GPS–3 műholdak pályára állítására.

A SpaceX Falcon–9 rakétája május végén megkapta a Légierő legkritikusabb műholdjai pályára állításához szükséges minősítést, ami eddig csak a 2006-ban a Boeing és a Lockheed Martin rakétagyártó részlegeinek egyesítésével 2006-ban létrehozott United Launch Alliance (ULA) előjoga volt.

A GPS–3 (Block IIIA) műholdak indítása a Pentagon első ajánlata abból a kilencből, amelyért 2017-ig a magáncégek versenybe szállhatnak (kettő idén, a többi 2016–17-ben). A 2018–2022 években további 25 katonai (távközlési, navigációs, riasztó és kém-) műhold indítása várható.

Fantáziarajz a GPS műholdak következő generációjáról. (Kép: Lockheed Martin)

Az ULA az 1990-es években fejlesztette ki az Atlas–5 és a Delta–4 rakétáit, amelyekkel kezdetben kereskedelmi indításokat végeztek, de az elmúlt évtizedben ezzel a két rakétával ők nyerték el az összes katonai műholdindítás lehetőségét. Az első három GPS–3 műholdat is az ULA fogja indítani, kettőt Deltával, egyet Atlasszal. A Lockheed Martin legalább nyolc, új típusú GPS műholdat épít, amelyekkel 2017-től kezdik meg felváltani a kiöregedő és elavuló Block II sorozatot. A Légierő 28 indításra szóló, 11 milliárd dolláros megbízást adott az ULA-nak, ami a nagy tételben történő rendelés miatt 4,4 milliárd dollár megtakarítást jelentett a korábbi költségbecslésekhez képest.

Az igazi verseny a 2018 utáni indításokért folyik. A SpaceX nyilatkozatai szerint olcsóbb startokat tudna kínálni a Légierőnek, mint az ULA. A Falcon–9 (v1.1 változata) katonai minősítési eljárása 2013 óta folyik. A határidő 2014 vége volt, de abból kicsúsztak, viszont minden szereplő remélte, hogy a Falcon idén megkapja a katonai minősítést. A Pentagon célja mindenképpen a 2006-ban a két korábbi versenytárs ULA-ként történő egyesülésével megszűnt verseny felújítása, nemcsak annak árcsökkentő hatása miatt, hanem azért is, hogy a nemzetbiztonsági szempontból fontos startok esetében legyen tartalék rakéta.

A Légierő Űrparancsnokságának parancsnoka április végén azt nyilatkozta, hogy ha a Falcon megszerzi a szükséges minősítést, akkor a jövőben a SpaceX indíthatja a nemzetbiztonsági műholdak körülbelül egyharmadát. A SpaceX viszont még ebben az évben szándékozik kipróbálni a Falcon–9 nagy teljesítményű (Heavy) változatát, amely lényegében három párhuzamosan szerelt Falcon–9 rakétatestből áll. Ha majd ez a rakéta is megfelel a katonai minősítésen, akkor a SpaceX a nagyobb műholdak pályára állításáért is versenybe szállhat. A cég képviselői már áprilisban jelezték, hogy a lehető leghamarabb kérni fogják a katonai minősítési eljárás megindítását. A Falcon Heavy-nek ettől függetlenül máris van egy megrendelése 2016-ra a Légierőtől, azonban akkor több kisebb, a szigorú minősítést nem igénylő műholdat kell pályára állítaniuk.

Archív felvétel a SpaceX Falcon–9-esének startjáról. (Kép: SpaceX)

A SpaceX versenybe szállását követően az ULA azt tervezi, hogy az évtized végéig kivonja a forgalomból a Delta–4 közepes változatát. A továbbiakban az olcsóbb Atlas–5-re akarnak építeni, de nemrég ismertették a mindkettőt felváltó Vulcan rakétára vonatkozó terveiket. A Vulcan katonai minősítése azonban leghamarabb 2022-ben várható – feltéve, hogy 2019-ben a tervek szerint megkezdik az indításokat az új rakétával.

Az ULA-nak azonban még egy nehézséggel kell szembenéznie. Az Oroszország elleni szankciók részeként a Kongresszus tavaly decemberben törvényt fogadott el, amely megtiltja az orosz RD–180 rakétahajtóművek felhasználását nemzetbiztonsági szempontból fontos hasznos terhek indításához, kivételt csak a már megvásárolt vagy leszerződött hajtóművek képeznek. Márpedig az Atlas–5 első fokozata éppen az RD–180-at használja. A Pentagon jogászai is elismerik, hogy az elfogadott törvény azzal a nem kívánt következménnyel jár, hogy az ULA csak a vártnál kevesebb katonai műhold indítására fog tudni pályázni, méghozzá a 2022-ig tervezett 34 indításból mindössze ötre. Az ULA minden erejével azért lobbizik, hogy felmentést kapjanak a tiltás alól, legalább 18 hajtómű erejéig. A Légierő illetékesei pedig aggódnak, hogy ilyen feltételekkel csak akkor alakulhat majd ki tiszta verseny a SpaceX-szel, amikor az Atlas–5-öt leváltó Vulcan hadrendbe áll, ami pedig nem egyhamar várható.

Az ULA Atlas–5 rakétájának egy korábbi startja Cape Canaveralről. (Kép: ULA)