A jövő évtized amerikai rakétája
(Rovat: Amerika hordozórakétái - 2015.05.08 07:15.)

Az ULA évek óta tervezi új, Vulcan nevű rakétáját. Félkész változata 2019-ben repülhet először, a végleges második fokozat viszont csak 2023-ra készül el.

Az ULA (United Launch Alliance) a Lockheed Martin és a Boeing ipari szövetsége a hordozórakéta-piacon, elsősorban az amerikai kormányzati igények kielégítése érdekében. Az ULA jelenleg a Delta (–2 és –4) és Atlas–5 rakétákkal van jelen a piacon. Áprilisban mutatták be új, ambiciózus terveiket a jövő évtized hordozórakétájának kifejlesztésére, jóllehet az előkészítő munka már évek óta folyt.

A rakéta egyelőre a Vulcan nevet kapta, de hírek szerint ehhez még a Vulcan Inc. cégnek is lesz egy-két szava, mert a cégbirodalom egyik leányvállalata, a Vulcan Aerospace egy repülőgépről indítható, 6 tonna teherbírású rakétát fejleszt, amellyel 2016-ra tervezik az első tesztrepüléseket.

Fantáziarajz az ULA Vulcan rakétájáról. Félkész változata 2019-től állhat üzembe. (Kép: ULA)

Az ULA Vulcanja – akár marad a neve, akár nem – kétlépcsős rakéta lesz. Első fokozata a Blue Origin cég által 2011 óta fejlesztett BE–4 hajtóművel működne. A BE–4 folyékony oxigén oxidálószert és folyékony metán üzemanyagot használ. Fejlesztését azért kezdték el, hogy kiváltsák az Atlas–5 rakétában használt orosz RD–180-as hajtóműveket. A jelenlegi tervek szerint első repülésére 2019-ig kell várni. A Vulcan első fokozatát két BE–4 alkotná, amelyet szükség szerint 1–6 darab, szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával egészíthetnek ki.

A Vulcan második fokozataként az első években ugyanazt a folyékony hidrogénnel és folyékony oxigénnel működő Centaur második fokozatot használnák, amelyikkel jelenleg az Atlas–5 is működik. Ebben az összeállításban tervezik működtetni a Vulcant 2023-ig, akkorra készülne el az új, ugyancsak folyékony hidrogénnel és folyékony oxigénnel működő ACES második lépcső.

Az ACES korábban az Advanced Common Evolved Stage rövidítése volt, ahol a Common (közös) szó arra utalt, hogy a fokozatot a Delta és az Atlas rakétákban egyaránt használnák. Múlt hónapban, amikor a részletes fejlesztési terveket bemutatták, megváltoztatták a rövidítés jelentését, a „C” ettől kezdve nem a Common, hanem a Cryogenic rövidítése, arra utalva, hogy a hajtómű a Vulcan rakéta számára készül, amelyben 2023-tól válthatja fel a Centaur fokozatot. Az ACES-be a különböző változatokban már régóta használt Rocketdyne RL–10 hajtóműből építhetnének be igény szerint egyet, kettőt vagy négyet. Erről azonban csak 2016-ban hoznak végleges döntést, egyelőre a Blue Origin (BE–3U) vagy az XCOR hajtóművei is szóba jöhetnek.

Az ACES előnyös tulajdonságait ismertető (vagy inkább reklámozó) grafika az ULA-tól. A „Versenyautó a csillagokba” szlogen már biztos, az, hogy milyen hajtómű kerül a rakétába, csak jövőre dőlhet el... (Kép: ULA)

Az ACES fő előnyének a rugalmas, sokoldalú felhasználhatóságát tartják, ami utánpótlás szállításától űrhajósok távolabbi célok felé juttatásán keresztül kisbolygóbányászatig terjedhet. Mindenesetre az új rakéta teljesítőképessége túl fogja szárnyalni a Delta–4 Heavy változatét. Háromszor annyi üzemanyagot visz magával, mint a jelenlegi Centaur fokozat, és a jelenlegi hordozóeszközökkel szemben nem órákig, hanem hetekig használható marad a világűrben. A fejlesztés költségeiről nem esett szó az áprilisi tájékoztatón.

Az új rakéta a fejlesztők reményei szerint a jövő évtizedben szállhat be a piaci versenybe. A harc elsősorban persze nem a kisbolygóbányászat lehetőségéért, hanem az állami, főként katonai megrendelések megszerzéséért folyik. Az ULA vezetője szerint a Vulcan 2019-es üzembe állításáig Delta és Atlas rakétáikkal ki tudják elégíteni az állami megrendeléseket. Ebből a piacból azonban egyre nagyobb szeletet szeretne kihasítani magának a konkurens SpaceX, amely a sikeres Falcon–9 után várhatóan még idén kipróbálja a rakéta nagyobb, Falcon Heavy változatát.

A Vulcannak komoly versenytársa lehet a SpaceX Falcon Heavy rakétája. Úgy tűnik, a SpaceX lépéselőnyben van, mert a Falcon Heavy még az idén elindulhat első próbarepülésére. Kérdés, megkapja-e a rakéta az állami (elsősorban katonai) megrendelések elnyeréséhez szükséges biztonsági minősítéseket. (Kép: SpaceX)