A legélesebb kép a napkoronáról
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, A Nap és bolygótestvéreink - 2012.07.26 07:15.)

A felvételt nem egy műholdon, hanem egy ballisztikus rakétán repült ultraibolya távcsővel készítették. A műszer csak alig több mint 5 percig működött, de a kutatók szerint megérte!

A NASA Hi-C (High Resolution Coronal Imager) távcsöve ugyanis az eddigi legjobb felbontású képeket rögzítette a Nap légkörének külső, millió fokos részéről, a koronáról. Az extrém ultraibolya tartományban érzékeny teleszkóp július 11-én indult rövid útjára az Új-Mexikó állambeli White Sands katonai támaszpontról, egy ballisztikus rakétára szerelve. Az elért szuborbitális magasság azért fontos a csillagászati megfigyelések számára, mert a Föld légköre átlátszatlan az ebben a tartományban érkező sugárzás számára. A teljes repülés 620 másodpercig tartott, ebből 330 másodpercet töltöttek az összesen 165 felvétel elkészítésével. A teleszkóp érdekesnek ígérkező célpontját, a NOAA 1520 jelű napfolt környezetében levő aktív vidéket csak a repülés napján jelölték ki. A kísérlet időzítése a Nap jelenlegi aktivitása miatt szerencsés volt.

A Hi-C felvételének (lent) a felbontása mintegy ötször jobb, mint a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) műholdján repülő AIA (Atmospheric Imaging Assembly) berendezéssel ugyanarról a napkorona-területről, ugyanazon a 19,3 nm-es hullámhosszon készített képé (lent). Az AIA ugyanakkor 10 különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzásra érzékeny, míg a rövid üzemidejű Hi-C csak egyetlen hullámhosszon működött. A napkorona plazmájának összetett szerkezetét a mágneses tér határozza meg. (Kép: NASA)

A képek részletes tudományos elemzése még eltart egy darabig, de minden eddiginél finomabb felbontásuk révén értékes új információval szolgálhatnak a naplégkör viselkedéséről, közvetve pedig a naptevékenység földi hatásáról. A ballisztikus rakétával végzett sikeres kísérlet pedig hozzájárulhat, hogy egy hasonló, fejlett optikai elemeket felvonultató technológiával készült naptávcső a jövőben majd űreszközön is repülhessen, ami természetesen sokkal hosszabb ideig tartó adatgyűjtést tenne lehetővé.

A Hi-C műszert szállító Black Brant rakéta felemelkedés közben (fent), és a visszatérés után (lent). (Képek: NASA)