Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Újfajta pulzár gamma-tartományban
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói - 2008.10.18 04:00.)

A NASA új Fermi-űrtávcsöve (korábbi nevén GLAST) olyan gyorsan forgó neutroncsillagot fedezett fel, amely a maga nemében az első: csak gamma-tartományban észlelhető.

Egy tízezer éves csillagmaradvány, amely másodpercenként háromszor fordul meg a tengelye körül, és minden fordulat során egy sugárzó nyalábja a Föld irányában is végigsöpör. Ez az újonnan felfedezett, a CTA 1 jelű szupernóva-maradványban található objektum. Különlegessége, hogy a nyaláb sugárzása csak a nagyenergiájú gamma-tartományban figyelhető meg. Igen valószínű, hogy a mostani felfedezést több is követi, vagyis ez csak az első példánya a pulzárok egy új, eddig ismeretlen osztályának.


A Fermi-űrtávcsővel felfedezett első, csak a gamma-tartományban sugárzó pulzár (fantáziakép a betétábrán) a Cepheus csillagkép irányában látszó, 4600 fényév távolságban levő CTA 1 szupernóva-maradvány belsejében. A CTA 1 képe 21 cm-es rádióhullámhosszon készült. (Kép: NASA / S. Pineault, DRAO)

Pulzárokat először rádiótávcsövekkel láttak. (Jocelyn Bell és Antony Hewish 1967-es felfedezésért az utóbbi 1974-ben fizikai Nobel-díjat kapott.) A világítótornyok pásztázó fénynyalábjaihoz hasonlatos pulzárokat azért láthatjuk, mert forgásuk közben a nyalábjuk periódusonként rövid ideig épp felénk irányul. A pulzárok valójában gyorsan forgó neutroncsillagok. A rendkívüli sűrűségű égitestek egykor volt nagytömegű csillagok szupernóva-robbanása után maradtak vissza. Jelenleg már közel 2000 pulzárt ismerünk. Bár legtöbbjüket rádiósugárzásuk alapján találták, sokuk az elektromágneses sugárzás más tartományaiban is észlelhető – a látható fénytől a röntgenig. Az erős mágneses térrel rendelkező pulzárok „villogása” azzal magyarázható, hogy a forgástengelyük nem esik egybe a mágneses tengelyükkel. A mágneses pólusok környékén levő aktív területekről származó, elektromosan töltött részecskék közel fénysebességgel áramlanak kifelé, s közben elektromágneses sugárzást bocsátanak ki.

A felfedezést tevő kutatók szerint a gamma-sugárzó tartomány nagyobb kiterjedésű lehet, mint ahonnan a kisebb energiájú sugárzások erednek. Ezért fordulhat elő, hogy az új pulzár szűkebb rádiónyalábja már nem ér el bennünket. A CTA 1 pulzárja nem a szupernóva-maradvány közepe felé látszik, ami arra utal, hogy a robbanás aszimmetrikus lehetett, s a csillag maradványa az egyik irányba kilökődött.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020