A HunSat csapat beszámolója a 2018-as ESA CanSat döntőről
(Rovat: Álmuk a világűr, Korszerű oktatás - 2018.07.20 07:15.)

A magyar csapat a verseny történetében először odaítélt technikai különdíjjal tért vissza az ESA 2018-as CanSat versenyéről, amelyen 18 európai ország csapata és egy japán vendégcsapat vett részt.

A csapat története 2016-ban kezdődött, amikor is egy közös projekt keretében egy meteorológiai ballonnal küldtük fel kísérleti berendezésünket (videó). Az ESA versenyére 2017 őszén kezdtünk el készülni, majd decemberben leadtuk jelentkezésünket. Hazánkban egyelőre nincs nemzeti CanSat verseny – bár nagyon szeretnénk –, így az ESA közvetlenül választott ki minket a nemzetközi döntőre. Projektünknek saját honlapja és Facebook oldala is van. Ezeken a felületeken az egész projektről találhatóak beszámolók, leírások. A honlapunkon támogatóink is külön helyet kaptak. Ezúton is köszönjük nekik segítségüket! A csapatunkat és munkánkat bemutató rövid videó is készült.

A verseny csúcspontja természetesen a Launch Campaign elnevezésű egyhetes időszak volt, amikor is az Azori-szigetekre utaztunk ki a felbocsátás és a kísérletek elvégzésére.

Rögtön megtapasztaltuk az óceáni időjárást: esett az eső, és ami még ijesztőbb volt, igen erős szél fújt. A rakéta felbocsátása és az ejtőernyőn történő leereszkedése, s főként az irányított leereszkedés miatt volt zavaró ez a szél. De végül nem landoltunk az óceánban CanSat-ünkkel, így a legnagyobb félelmünket elkerültük.

De visszatérve az elejére… Az este/éjszaka során mindent előkészítettünk a másnapi tesztekre, előadásra.

Végül teljesen összeraktuk a darabokban szállított repülő példányt, és a tesztelésre szánt másodpéldányt is.

Ezen kívül a másnapi előadásunk is elkészült végleges formájában.

Megérkezésünk másnapján került sor

• a technikai ellenőrzésre, amely során a CanSat-ünk minden paraméterét ellenőrizték. Azon kevés csapatok között voltunk, akik minden pontját teljesítették az előírásoknak.
• az első prezentációra, amely során a csapatunk teljes munkáját be kellett mutatni a zsűri számára. A projektünk tudományos részéről, a technikai megvalósításról, de a csapatmunkánkról is beszéltünk.
• az ejtési próbára, amikor is egy repülőből dobták ki CanSat-ünket és ejtőernyőnk működését vizsgálták. Az ernyőnk kitűnően működött, a doboz alig sérült – annak ellenére is, hogy aszfaltba csapódott. A normál emberi ejtőernyő anyag és a lézerszinterezéssel készült doboz jó szolgálatot tett. Az adatgyűjtő rendszerünk (elektronika és programozás) is kitűnően vizsgázott, az adatokat a földi állomáson mentettük és a nap folyamán később elemeztük őket.

A következő napon került sor a felbocsátásra. A csapatok egy-egy sátrat kaptak, ahol mindent előkészíthettek. Bekapcsoltuk a CanSat-et, az összes vevőkészüléket teszteltük, hogy minden megfelelően működjön.

Majd a felbocsátási helyre vittük a CanSat-et, ahol azt betöltötték a rakétába.

Csapatunk ezután a rakéta felbocsátására, vagyis inkább CanSat-ünk rakétából való kiesésére várt.

Műholdunk minden jelét tökéletesen fogtuk az esés alatt, de még a rakétában, illetve a leesés utáni helyzetében is. A doboz és az ernyő ismét jól teljesített.

Következett adataink elemzése, grafikonok készítése és felkészülés a másnapi előadásra. A záróprezentációra mérési adatainkból készített grafikonjaink közül az egyik legfontosabb a spektrumanalizátor méréseinek ábrázolása volt.

Kiváló minőségűek a telemetria adataink, szinte minden csomag hibátlanul érkezett meg hozzánk feldolgozásra.

A verseny utolsó napján a hazautazás előtt még tettünk egy kisebb túrát Santa Maria szigete körül, gyönyörű helyeken jártunk.

Hatalmas élmény volt a CanSat versenyre való készülés és maga a verseny is! Teljesen más tapasztalat, mint amit az iskolapadban megszokhattunk. Biztatunk minden középiskolás diákot hasonló projektekben való részvételre. CanSat-ügyben pedig bátran forduljanak hozzánk! Honlapunkon keresztül vagy bármely más módon örömmel fogadunk megkereséseket.

Illyés András
(HunSat csapat)