Űrkutatási bélyegek
(Rovat: Álmuk a világűr - 2016.12.18 07:15.)

A Bélyegmúzeumban december 16-án nyílt meg az „Asztro-trilógia”, az a májusig tartó, látványos időszaki kiállítás, amelynek gerincét űrkutatási bélyegek alkotják.

Az „Asztro-trilógia” című kiállítás „megmutatja azt a sokszínűséget, amellyel a világ postái bélyegeken ábrázolták a Földön kívüli világ megismerésének folyamatát, szereplőit, ember alkotta eszközeit”.

A kiállítást abból az alkalomból állította össze a Bélyegmúzeum, hogy jövőre lesz az 550. évfordulója annak, hogy Vitéz János esztergomi érsek hívására Magyarországra érkezett Johannes Müller, a később Regiomontanus néven ismertté vált német asztrológus, csillagász, matematikus, aki néhány évig Mátyás király udvari tudósa is volt. A Magyar Posta az évforduló alkalmából jövő év elején emlékbélyeget ad ki Regiomontanus tiszteletére, a kiállítást azonban már most megnyitották, hogy az iskolai téli szünetben, az ünnepek közötti munkanapokon is gyönyörködni lehessen a bemutatott csodákban. A kiállítást Illés Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A kiállítás kurátora Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum munkatársa, a Regiomontanus-bélyeg alkotója Kara György tervezőművész, akinek a kiállítás látványterve és kivitelezése is köszönhető.

A Regiomontanus munkásságát bemutató vitrin, ahová jövőre az évfordulós bélyeg is bekerül.

Regiomontanus, akit sokan Kopernikusz előfutárának tekintenek, csillagjóslással és csillagászattal foglalkozott. Talán ebből a két témából is kitelt volna egy kiállításra való, azonban az asztrológiát és az asztronómiát kiegészítették az asztronautikával, így lehetett az ötletes Asztro-trilógia címet adni a kiállításnak.

A ragyogó ötletnek köszönhetően a kiállítás időben a reneszánsztól napjaink űreseményeiig ad áttekintést. Térben a határ a csillagos ég, az egész univerzum, persze legnagyobb hangsúllyal a Naprendszeren. Földrajzilag a Magyar Posta bélyegein kívül egzotikus tájakra is eljuthatunk, hiszen Csádtól Ugandán át a Comore-szigetekig szinte minden ország adott ki csillagászati és űrkutatási bélyegeket, amelyekből bőven kerültek a tárlóba, a többi pedig a Múzeum fiókjaiban lapul. Egykori forgalmi értékét tekintve talán az egyik véglet a magyar nevű kisbolygókat bemutató vitrinben egy 40 filléres bélyeg a Szegedi Szabadtéri Játékokról. (Ifjabb olvasóink kedvéért: a fillér egykor a forint váltópénze volt, és a 40 filléres bélyeggel bérmentesített levelet elvitte a Posta.)

Kopernikusz születésének 500. évfordulóján a 3 forintos bélyeg még a drágábbak közé tartozott.

Filatéliai szempontból jó néhány különlegesen értékes bélyeg is született űrtémában a világ postái jóvoltából: aranyból, ezüstből, 3D, hologramos, illetve UV-ábrákkal ékesítettek is láthatók a kiállításon. Aki pedig okostelefonnal érkezik az Asztro-trilógiát megnézni, az a QR-kódok segítségével a témákhoz illő zenei illusztrációkat is meghallgathat.

A kiállításon a bélyegek egy része eredetiben (az olvasószemüvegét, lupéját senki se felejtse otthon!), más része a magyarázó szövegblokkokat is tartalmazó háttérgrafikába illesztve, felnagyítva látható. Nemcsak bélyegekből áll a kiállítás, az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA Könyvtára és az ELTE Egyetemi Könyvtára jóvoltából régi könyveket is bemutatnak, de a vitrinekben elhelyezhető méretű tárgyak is helyet kaptak, így például a Masat–1 eredeti méretű makettje. A Szputnyik–1-nem viszont még a kicsinyített mása sem fért el a vitrinben, így a mennyezetről lóg le. A kisebb tárlókban egy-egy speciális témát dolgoztak fel, bemutatják például az űrhajósnőkről, az űrhajózási katasztrófákról készült, vagy éppen a magyar nevű kisbolygókhoz kapcsolódó bélyegeket.

Azerbajdzsáni bélyegblokk az űrhajósnőket bemutató vitrinből.

A kiállításon nemcsak bélyegek láthatók, hanem könyvek is, a legrégebbiektől…

… a legújabbakig

A kiállítás fő részét azok a nagy tárlók jelentik, amelyekben a bolygógömböket helyezték el. A gömbökre ragasztott Hold- és bolygótérképeket a jelenleg a NASA-nál ösztöndíjas Hargitai Henrik és Gede Mátyás (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék) készítette. Különleges és világelső az a Merkúr-gömb, amelynek térképi része a NASA által 2016 májusában közzétett Merkúr-térképen alapul. Ezeknek a gömböknek a megfelelő pontjaira tűzték rá azokat a bélyegeket, amelyek egyes leszálló űreszközöket, űrhajósokat vagy éppen a magyar nevet viselő kráterek névadóit mutatják.

A Mars-gömb néhány leszállóhellyel.

A Hold-gömb „innenső” oldala a leszállóhelyeket jelölő bélyegekkel.

A kiállításhoz kapcsolódóan 2017. február 3-án tudományos konferenciát tartanak a Bélyegmúzeumban, amikor is a kiállítás főbb témáihoz kapcsolódva megemlékeznek Regiomontanus munkásságáról, valamint a magyar űrkutatás különböző aspektusairól.

Néhány magyar nevű kisbolygóhoz kapcsolódó bélyeg. Mivel nem csillagászati, hanem Bélyegmúzeumban járunk, ezért a számok nem a kisbolygók sorszámát, hanem a bélyegek kiadási évét jelölik.

A kiállítás várhatóan május elejéig tekinthető meg. A Bélyegmúzeum Budapesten, a VII. kerületben, a Hársfa utca 47-ben található. Nyitva tartás: hétfő (és december 24–26-a, 31-e és január 1-je) kivételével minden nap 10–18 óráig. A felnőtt belépő 500 Ft, a diák és nyugdíjas 250 Ft, a családi jegy (2 felnőtt és 1 vagy több gyermek) 1000 Ft.

Ha a Plútó bolygó lenne, akkor a kiállításon nem várhatnák a legifjabb látogatókat a bolygókat ábrázoló venezuelai bélyegekből készített „ugróiskolával”…