Magyar sikerek a riói olimpián (3. rész)
(Rovat: Álmuk a világűr, Korszerű oktatás - 2012.10.31 06:15.)

Maguk a versenyzők is életre szóló élményként értékelték a részvételt a nemzetközi csillagászati diákolimpián.

A magyar küldöttség, balról jobbra: Udvardi Imre, Granát Roland, Bókon András, Dálya Gergely, Galgóczi Gábor, Bécsy Bence és Dr. Hegedüs Tibor

Bécsy Bence Érden a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba jár, és az óbudai Polaris Csillagvizsgáló szakköröse. Emellett a Kutató Diákok Mozgalma keretein belül Dr. Szabados László mellett végez kutatómunkát. Jövőre az ELTE fizika alapszakára szeretne menni, majd később csillagász mesterszakra.

A versenyre május óta készültem intenzíven. Igyekeztem minden nap legalább 1-2 csillagászati példát megoldani. Ezek főleg egy egyetemi csillagászati feladatgyűjteményből voltak, illetve a régi versenyek feladatsoraiból. Brazíliában a feladatok jellege már nem volt ismeretlen. Az olimpián a feladatok érdekesek voltak, és szerintem elég nehezek is akadtak közöttük. Jellegüket tekintve nagy részben számított a kreativitás is, nem csak a tárgyi tudás, mivel több különleges, elgondolkodtató feladat kaptunk. Nekem legjobban az adatelemzés ment. Az észlelésnél számomra meglepően rossz feladatok voltak, a térképekről már nem is szólva. Az elméleti feladat szakmailag jó volt, viszont – lévén még csak a 11. osztályt végeztem el – sok feladathoz hiányzott az elméleti tudásom. A csapatverseny rendszere nekem nem tetszett. Ezek sem voltak egyszerű feladatok, de szerintem egész jól megbirkóztunk velük.

A többi csapattal jó volt a viszonyunk. Volt sok közösségi program és lehetőségek, a csocsótól kezdve az úszómedencén keresztül a vízi biciklizésig, és persze a foci. Elégedett vagyok a bronzéremmel, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy én még jövőre, Görögországban is indulhatok. Készülök arra is, és persze a cél az aranyérem.

A magyarok, már két éremmel.

Dálya Gergely már az ELTE elsőéves fizikushallgatója. A BSc után asztrofizikából szeretne MSc-t szerezni, majd kutató asztrofizikusként dolgozni, de a részecskefizika is nagyon érdekeli. Ő is évek óta tagja a Polaris Csillagvizsgálóban Horvai Ferenc szakkörének. Mentora Dr. Szabó Róbert, aki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa. Gergő a versenyről, az eredményekről és a tanulságokról szóló kérdésekre a következőket válaszolta.

Mivel tavaly is lehetőségem volt a csapat tagjaként részt venni ezen a versenyen, Lengyelországban, a feladatok színvonalával tisztában voltam. Akkor indult először magyar csapat ezen a megmérettetésen. Véleményem szerint részben ennek is volt köszönhető a akkori viszonylag gyenge szereplés. Idén a feladatok színvonala a várakozásoknak megfelelő volt. Az a nehéz ebben a diákolimpiában a többihez viszonyítva, hogy az ember szinte semmi csillagászatot és asztrofizikát nem tanul középiskolában, így ezen ismereteket elég körülményes megszerezni, a felkészülés során pl. egyetemi jegyzeteket is használtunk.

Bár konkrétan nem tudom, melyik részre hány pontot kaptam, úgy érzem, az elméleti része jobban ment, mint a gyakorlat. Az észlelési feladatok is csak a déli égbolt miatt voltak szokatlanok. A csapatverseny rész viszont teljesen más volt, mint tavaly. Négy napunk volt megcsinálni a feladatokat, és szakkönyveket is használhattunk hozzá, míg tavaly csak egy órát adtak, ami véleményem szerint jobb volt.

Nagyon jól kijöttünk a többiekkel, amit segített az is, hogy sok közösségi programot szerveztek (például focibajnokságot, amin másodikak lettünk), illetve, hogy a szálláson vegyesen voltunk elhelyezve. Egy thaiföldi és egy brazil sráccal voltam egy szobában. Remek alkalom volt megismerkedni távoli országok fiataljaival, jó barátságok születtek. A szervezés néhány apróbb késéstől eltekintve tökéletes volt. Sok szabadidőnk volt, a szobák kényelmesek voltak, az étkezés pedig bőséges és nagyon finom.

Úgy látom, sikerült idén egy ütőképes csapatot összehozni, remélem, jövőre még szebb eredményeket érünk el. Úgy gondolom, Görögországban reális esélyünk lesz egy ezüstérem megszerzésére is. Sajnos egyetemistaként én már nem vehetek részt a csapatban, de a felkészítésben szívesen segítek, és szívből drukkolok majd a többieknek!

Szerintem fontos megemlíteni a különböző országok felkészülési lehetőségei közötti különbségeket. A külföldi srácokkal beszélgetve megtudtuk, hogy Iránban külön, speciális iskolában csak erre készítik fel a kiszemelt gyerekeket egy éven keresztül. Indiában pedig 30 ezer jelentkező diák közül válogathatnak, a végső kiválasztás pedig egy olyan táborban történik, ahol minden nap végén teszteket írnak, és akiknek a legrosszabbul megy aznap, azok kiesnek. Ilyen feltételeket sajnos itthon nem tudunk teremteni, így ezek figyelembe vételével különösen szép az elért eredményünk. Emellett azonban azt is látni, hogy a közép-kelet-európai régió kiemelkedően teljesít, pl. tavaly cseh, idén litván srác lett az abszolút győztes. A szlovákoknak, románoknak, szerbeknek, cseheknek, litvánoknak mindig van legalább egy-egy aranyérmese. Ezen is érdemes lesz elgondolkodni, hogy vajon miért jobbak ők nálunk? Ennek részben az is az oka véleményem szerint, hogy a középiskolában szinte semmit nem tanulnak a gyerekek a csillagászatról, se földrajzból, se fizikából, így tényleg nagyon elszánt kell legyen valaki ahhoz, hogy komolyabban beleássa magát a témába. Ezért is kulcsfontosságú szerintem az olyan szakkörök működése, mint amilyen a Polaris Csillagvizsgálóban is van, mert ha valaki kedvet kap a csillagászathoz, lehetősége van tanulni, fejlődni.

A magyar csapat támogatói a következők voltak:
Magánszemélyek: Csabai László, Eszenyei Emese Borbála, Gyenizse Péter, Dr. Ill Márton, Piriti János, Porhanda Zsolt, Tepliczky István.
Jogi személyiségű cégek, intézmények: AstroTech KKT, Baja; Budapest III., IV. és XVI. kerületének önkormányzatai; Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata; Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest; Magyar Csillagászati Egyesület; TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete, Tatabánya; Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd.

Trupka Zoltán

Az interjúk eredeti változata az Élet és Tudomány című hetilap idei 43. számában jelent meg. A magyar nyelven egyedülálló, nagy múltú, 67. évfolyamában járó ismeretterjesztő lap szinte minden héten közöl csillagászati-űrkutatási vonatkozású cikkeket, híreket is. Nem csak nyomtatott, de digitális változatban is hozzáférhető.