Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Magyar sikerek a riói olimpián (2. rész) Az augusztusban Brazíliában rendezett csillagászati diákolimpián nem voltak könnyűek a feladatok. Az erős mezőnyben két érmet is sikerült nyerniük a magyaroknak. Hegedüs Tibor csapatvezetővel először a versenyfeladatokról beszélgettünk. A tavalyiakat nézve ugyanis felmerül a kérdés, jó-e az, hogy középiskolásoknak doktoranduszi szintű feladatokat kell megoldani?
A könnyű asztrofizikai feladatok egyik legkönnyebbje ez volt: „Mekkora lenne a telihold fényessége, ha a Hold albedója 1 lenne?” A nehéz asztrofizikai feladatok sem a megoldásukhoz szükséges elméleti tudás magasabb foka miatt voltak „nehezek”, hanem a több megválaszolandó kérdés miatt hosszabb időre, komplexebb gondolkodásmódra volt szükség. Az észlelési forduló egyik feladata a távcsőbe beállított égitestek típusba sorolása volt. Az adatfeldolgozási fordulóban Cepheida típusú változócsillagok periódusideje és abszolút fényessége alapján a távolságformulát kellett kalibrálni, majd két konkrét fénygörbe alapján azok távolságát megállapítani. A csapatverseny egy nagy, komplex feladat kidolgozását jelentette, amire négy napjuk volt a diákoknak. Egy fedési kettőscsillag körül keringő fedési exobolygó jellemzőinek kiszámolása, és a rendszer különféle szempontok szerinti vizsgálata volt a cél.
Az erős mezőnyben mindenképpen nagy siker az, hogy Bécsy Bence és Dálya Gerely bronzérmet nyert, Galgóczi Gábor pedig negyedik lett. A magyar csapat összességében a 19. helyen végzett.
Hogyan zajlott a verseny, milyen volt a hangulat?
A résztvevő országok csapatvezetőinek csoportképe. (Kép: Hegedüs Tibor)
A csapatvezetők sem tétlenkedtek. Megvitatták az egyes feladatokat, javították a hibákat, kiegészítéseket tettek, sőt egy komplett feladatot törölni kellett, és újra cserélni. A végleges szövegeket minden ország a saját nemzeti nyelvére fordította, majd a versenybizottság ellenőrzése után felsorszámozott borítékokban kerülhetett a diákokhoz. A megoldásokat is a nemzeti nyelven kellett leadni, mivel bármennyire is jól tud valaki angolul, gondolkodni és feladatokat megoldani mégiscsak az anyanyelvén tud a legjobban. Így ugyan nehezebb a zsűrinek, viszont jóval könnyebb a gyereknek.
De volt szabadidőnk is. Felejthetetlen volt az éjszakai úszás a szálloda tetőteraszának medencéjében, a kivilágított Krisztus-szobor fölött ragyogó Dél Keresztjének látványa és a Cukorsüveg-hegy. Rio a világ legszebb városa, ez nem kétséges! Nagyon jó lenne visszatérni! Erre van is esély, mert 2016-ban Brazília az összes természettudomány diákolimpiáját is meg akarja rendezni, így a csillagászatit is vissza szeretné vinni. Bámulatba ejtő támogatottságot élveznek a természettudományok, hazánk is példát vehetne, és erőt meríthetne ebből. De még a belpolitikai és pénzügyi tönk szélén egyensúlyozó görögök is elemi fontosságúnak tartják, hogy megrendezzék 2013-ban a csillagászati olimpiát.
Hogyan készültök a jövő évi olimpiára?
Hosszú távon mindenképpen az a cél, hogy sokkal szélesebb körből meríthessünk. Minden középiskolával meg kell ismertetnünk ezt a lehetőséget, biztatva őket, hogy a csillagászat iránt érdeklődő tehetséges diákjaikat irányítsák azokba a csillagászati szakkörökbe, ahonnan elvezethet az út a kiválasztóversenyig. A következő évek már foglaltak, 2018-ban rendezhetnénk leghamarabb olimpiát.
(A következő, befejező részben szót kap két bronzérmesünk, Bécsy Bence és Dálya Gergely is.)
Trupka Zoltán
Az interjúk eredeti változata az Élet és Tudomány című hetilap idei 43. számában jelent meg. A magyar nyelven egyedülálló, nagy múltú, 67. évfolyamában járó ismeretterjesztő lap szinte minden héten közöl csillagászati-űrkutatási vonatkozású cikkeket, híreket is. Nem csak nyomtatott, de digitális változatban is hozzáférhető. | |||
|