Rjumin órája és űrhajós-találkozó Magyarországon
(Rovat: Álmuk a világűr, Magyar a világűrben - 2010.10.10 10:10.)

Május végén, június elején űrhajós „csúcsforgalom” volt Magyarországon, amikor is az első magyar űrrepülés 30. évfordulója alkalmából Farkas Bertalan látta vendégül űrben járt kollégáit.

A Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében megtartott első konferencián nyolc vendégűrhajós vett részt: Alekszej Leonov, aki elsőként „sétált” a világűrben, Valerij Kubaszov, aki Farkas Bertalan parancsnoka volt a három évtizeddel ezelőtti űrrepülésen, Vladimir Remek (akkor még Csehszlovákia), Miroslaw Hermaszewski (Lengyelország), Ivan Bella (Szlovákia), Georgi Ivanov (Bulgária) és Jurij Loncsakov (Oroszország) képviseletében. A tengerentúlról Loren Acton érkezett, aki a Spacelab-2 űrlaboratórium kísérleteiben vett részt, a NASA űrrepülőgép-programjában. Aztán megérkezett a váltás: a hazamentek helyére megjött a Valerij Rjumin–Jelena Kondakova űrhajós házaspár, akik ráadásul nemcsak orosz Szojuzon, hanem az amerikai űrrepülőgépen is eljutottak a világűrbe. Hatalmas tapsvihar köszöntötte a népszerűségét változatlanul őrző Magyari Bélát, aki annak idején Farkas Bertalan tartaléka volt az űrrepülésre való felkészülés folyamán.

Alekszej Leonov, aki az első űrsétát hajtotta végre 1965-ben, aláírja szkafanderes fotóját (Gyulaháza).

Két helyszínen, Gyulaházán és Pécsett találkozhattam az egyre idősödő, de meglehetősen jó fizikai állapotban lévő legendákkal. Zárójelben jegyzem meg, de a számomra roppant fontos célt is sikerült teljesítenem: gyűjteményem újabb űrhajós-aláírásokkal gyarapodott. Ami viszont messze kiemelkedik a zárójelek szorításából: egy valóban hihetetlen történetben ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon még mindig többségben vannak a becsületes emberek. Előre kell bocsátanom, hogy ha nem vagyok az események részvevője, talán magam sem hiszem el az egészet.

Farkas Bertalan, Valerij Rjuminnal és Jelena Kondakovával Pécs főterén.

Loren Acton, Valerij Rjumin és Jelena Kondakova (Pécs).

Pécs felé tartottunk az M6-os autópályán: az űrhajósokat és a kísérőket szállító busz mögött Magyari Béla kocsijában, feleségemmel és angol barátommal, Nik Steggallal. A busz hirtelen a leállósávra kanyarodott, és megállt. Miután besoroltunk mögé, Berci jött oda hozzánk, és megkérte Bélát, hogy menjünk vissza a legutóbb elhagyott benzinkúthoz, ahol ők korábban megálltak némi frissítőre, ugyanis Valerij Rjumin az asztalon hagyta – az óráját! Az Omega óra – egyébként sem csekély – értékét tovább növelte, hogy nem csak volt fenn a világűrben gazdája karján, hanem valamennyi amerikai űrhajós is ilyen márkájú időmérőt viselt – a Holdon is!

A bajt tetézte, hogy a legközelebbi lejárónál nem lehetett visszafordulni az autópályán, ezért csak jókora kerülővel, és jó fél óra elteltével sikerült visszavergődnünk. Eltátottam a számat, amikor már hozták is elénk Rjumin óráját, amit – ráadásul – nem is a benzinkút dolgozói, hanem az egyik vásárló talált meg.

Sajnos csak Pécsig lehetett a karomon Valerij Rjumin órája (Pécs).

Schuminszky Nándor