Műholdépítő fiatalok
(Rovat: Álmuk a világűr, Korszerű oktatás , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2008.03.08 07:57.)

A következő hónapokban rendszeresen jelentkezik az ESEO és ESMO műholdak magyar csapata, így olvasóink közelről kaphatnak betekintést egy ifjúsági műhold építésének és fejlesztésének menetébe és mindennapjaiba.

A SSETI (Student Space Exploration and Technology Initiative) szervezet az Európai Űrügynökség (ESA) Oktatási Irodájával szorosan együttműködő európai diákhálózat. Célja, hogy egyetemisták számára lehetőséget adjon kisebb űreszközök tervezésére, megépítésére és üzemeltetésére. A SSETI keretein belül az első műhold ötlete 2000-ben merült föl, és az ESEO (European Student Earth Orbiter) nevet kapta. A végleges indítás előtt viszont az ESEO-n használt technológiákat egy tesztműholdon próbálták ki, a SSETI Express-en, amit 2005-ben bocsátottak fel egy orosz Kozmosz-3M rakétával, sikeresen. Az ESEO-t várhatóan 2010-ben küldik az űrbe. Az ESEO mellett 2006-ban az ESA zöld utat adott egy merészebb, és még több kihívással kecsegtető projektnek: az ESMO-nak (European Student Moon Orbiter), melyet várhatóan 2011-ben állítanak Hold körüli pályára. Feladatai lesznek a holdfelszín fényképezése, számos távérzékelési mérés végrehajtása, illetve gravitációs mérések elvégzése és továbbítása a Földre.

A SSETI projektjei

Tervezés és kivitelezés

Az űreszközök tervezése és építése a diákhálózaton keresztül valósul meg. A tervezett űreszközt alegységekre osztják szét többnyire funkció szerint. Külön csoport felelős például a hőháztartásért, az adatkezelő, energiaellátó, meghajtó, és detektor-rendszerekért. A munkát egy "rendszer" csoport irányítja, amely az egységek integritásáért is felelős. A csoportok a távolságokat és országhatárokat interneten keresztüli kommunikációval (erre kialakított chat csatornán) hidalják át. Évente többször megrendezésre kerülnek Workshopok, általában Hollandiában, hogy a csapatok koordinátorai személyesen egyeztethessék munkájukat, és közelebbről megismerhessék a többi csapat eredményeit előadásokon és bemutatókon keresztül - ezáltal mindenki a legaktuálisabb információk birtokában térhet vissza haza.

A munkamenet többfázisú: az „A-fázis”, ami egy megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study), amit a megfelelő dokumentálás után le kell zárni, az ESA-nak elküldeni jóváhagyásra. A következő fázis a B1, ahol a legtöbb csapat jelenleg is tart, melynek során már a feladat első prototípusai kerülnek megépítésre

Az ESEO terve

A magyar csapatról, és feladatukról

A magyar csapatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnök és informatikus diákjai és mérnök-fizkus hallgatói alkotják, és mindkét űrprojektben aktív résztvevők. Két nagyobb alcsapatra oszlik a társaság: az ESEO műholdon dolgozókra és az ESMO-n dolgozókra. Az ESEO-n belül egy kísérleti jellegű mérőműszer megalkotásán, az LMP-n (Langmuir Probe, a Föld körüli plazma halmazállapotú közeg részecskéinek vizsgálata). Az LMP mellett működik egy részecskedetektor is, a Tritel. A csoport továbbá a műhold energiaellátó rendszerének fejlesztéséért (EPS, Electrical Power System) is felelős.

Az ESMO terve

A diákok másik fele az ESMO egység központi számítógépének megépítéséért, az ún. OBDH (On-Board Data Handling) egységért felelős. A központi egység feladata a fedélzeti kommunikáció irányítása, a Földre leküldendő adatok ideiglenes tárolása, feldolgozása és tömörítése. Természetesen képesnek kell lennie a Földről küldött és az űreszköz alegységeitől (energiaellátó rendszer, különböző telemetriai szenzorok, navigációs rendszerek) származó parancsok, utasítások, jelzések feldolgozására, valamint a többi alegység megfelelően ütemezett vezérlésére, a vészhelyzetek önálló megoldására. A csapat jelenleg már az említett B1 fázisban dolgozik tovább; cél az első demo-panelek megépítése, hogy a szintén BME-s, az ESMO keretein belül működő szoftveres csapat mielőbb elkezdhesse az egységek fölprogramozásának elsajátítását.