Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Marsi leszállóhelyek: magyar telitalálat A NASA minden eddiginél fejlettebb, nagy teljesítményű marsjárói két igen izgalmas helyen landolnak 2004 januárjában a vörös bolygón. A leszállóhelyek egyikét egy 16 éves magyar lány is javasolta a NASA-nak. Két esztendőnyi kutatás és mérlegelés, valamint a szóba jöhető leszállóhelyek számának fokozatos szűkítése után a NASA 2003. áprilisában végre hivatalosan is közölte, hol fog landolni a Mars Exploration Rover (MER) program két marsjárója. Egyikük egy hatalmas kráterben - amelyet egykor víz tölthetett ki -, a másik pedig egy olyan ásványokban igen gazdag felszínen, amelyek minden bizonnyal vízben alakultak ki. A leszállóhelyek kiválasztásánál tehát a biztonsági szempontok mellett a "kutatás víz és élet után" filozófia szempontjai érvényesültek: mindkét jármű (rover) olyan helyen ér marsot, ahol egykor folyékony víz és talán élet is lehetett. A leszállóhelyek kiválasztásában a jelenleg a Mars körül keringő űrszondapár, a Mars Global Surveyor és a 2001 Mars Odyssey felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatott, amelyek segítségével a szakemberek információkat nyertek a potenciális landolási helyek domborzatáról, ásvány-kőzettani összetételéről és geológiai környezetéről. E munkába a NASA a "fiatal agyakat" is bevonta, s büszkén emlékezhetünk rá, hogy két hazánkfia, Bodó Zsófia (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest) és Gaál Bernadett (Németh László Gimnázium, Hódmezővásárhely) az ezzel kapcsolatos pályázatuk révén került be - több mint tízezer pályázó közül - abba a tízbe, akik munkáját a legjobbnak ítélték az amerikai szakértők. Az már csak hab a tortán, hogy Gaál Bernadett a Hematit-régiót javasolta leszállóhelyként, vagyis "telitalálatot" ért el. Nem volt kevésbé megalapozatlan Bodó Zsófia javaslata sem - ő a Mariner-völgy egyik kanyonjában tette volna le a rovert -, ám a NASA egyelőre óvatosabb a biztonságot illetően.
További részletek együttműködő partnerünk, az ORIGO hírportál Tudomány rovatában (link cikkünk végén).
| |||
|