Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Búcsú a Titan hordozórakétáktól
(Rovat: A Titan hordozórakéták, Amerika hordozórakétái - 2005.10.22 08:30.)

Közel fél évszázados szolgálat után végleg kivonták a használatból az amerikai Titan hordozórakéta-családot.

A legutolsó startra október 19-én került sor a kaliforniai Vandenberg légibázisról. A rakományról nem sokat tudni, hiszen az egy titkos amerikai kémműhold volt. A program részleteiből semmit sem hoztak nyilvánosságra. A felderítő mesterséges holdak üzemeltetője egy titokzatos amerikai kormányszervezet, az NRO (National Reconnaissance Office). A hold állítólag a tervek szerint pályára állt.

A Titan az amerikai rakétaprogram egyik oszlopa volt hosszú évtizedeken át – ez a fényes karrier ért most véget. A Titan-I az amerikai légierő által az 1950-es években kifejlesztett kétfokozatú interkontinentális ballisztikus rakéta volt. Először 1959-ben indították. A továbbfejlesztett Titan-II változatot a NASA a Gemini űrhajók pályára juttatására használta. A Titan-III különféle változatait, később a Titan-IV-et már űrkutatási célokra, nagytömegű mesterséges holdak alacsony pályára állítására, illetve geostacionárius, valamint magas, elnyúlt elliptikus pályára kerülő holdak indítására alakították ki. Az indítókapacitás az évek során folyamatosan növekedett. A Vandenberg légitámaszpontról ez az utolsó volt egyben a 200. Titan-indítás. Emellett Floridából (Cape Canaveral) 168 Titan startolt. Mostanra a Titan – viszonylagos bonyolultsága és magas költségei miatt – korszerűtlenné vált, ezért döntöttek a rendszer „nyugdíjazásáról”.


A számtalan katonai és kémműhold indításával a Titan-család jelentős szerepet játszott a hidegháború idején. A sok mesterséges hold és űrszonda közül, amelyek valamilyen Titan hordozóeszköz „hátán” hagyták el a Földet, kiemelkedik néhány: a Marshoz küldött Viking szondák, a külső Naprendszerben járó Voyagerek, vagy a Szaturnusz körül keringő Cassini.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019