Space Shuttle 2009 (2. rész)
(Rovat: A Space Shuttle program, Az űrállomás és az USA - 2009.12.17 08:30.)

Az éppen negyed évszázados Discovery a világűrben ünnepelhette a huszonötödik születésnapját, mivel azt két nappal megelőzően, augusztus 28-án útra kelt a Nemzetközi Űrállomáshoz az STS-128 küldetés során.

A sikló és hét főből álló legénysége utánpótlást, valamint új és tartalék eszközöket szállított az „égi támaszpontra” a Leonardo tehermodul segítségével. Timothy Koprát Nicole Stott amerikai űrhajósnő váltotta az űrállomás személyzetében. Az eltervezett feladatok sikeres végrehajtása után az űrlegenda kecses vitorlázórepüléssel érkezett meg magyar idő szerint már szeptember 12-én a kaliforniai Edwards Légibázisra.

A Discovery, rakterében a Leonardo modullal, az űrállomásról fényképezve.

2009 októbere hozta el az Ares-I-X tesztrepülést az űrhajózásnak. A 39B indítóállványról startoló tesztrakéta majdnem tökéletes repüléssel bizonyította, hogy a Space Shuttle rendszer oldalsó gyorsítórakétája első fokozatként is megállja a helyét. Habár az indítást sikeresnek kiáltották ki a NASA emberei, amint utóbb kiderült, a rakétafokozatok szétválasztásánál és az első fokozat főejtőernyőinek nyitásánál azért akadtak apróbb nehézségek. Az Ares-I rakéta fejlesztésének nehézségeit remekül szemlélteti a három helyett csupán másfél működő ernyőn leérkező, rossz szögben és túl nagy sebességgel óceánt érő, az erőhatásoktól behorpadt testű teszt-rakétafokozat.

Az Ares-I-X első fokozatának külső burkolata, rajta a horpadás, víz alatti felvételen. (Kép: United Space Alliance)

Az új madár reptetése miatt négy nappal hátrébb sorolták az Atlantis STS-129 jelű küldetésének az indítását, amellyel az amerikai űrhivatal zárni kívánta a 2009-ben indított űrrepülőgép-missziók sorát. A november 16-án induló űrrepülés nem ejtett pacát az idei naptárra, az űrsikló és legénysége precízen teljesítette a feladatait. Sikerült kibővíteni az ISS műszaki hátterét a brazil gyártmányú két darab EXPRESS Logistics Carrier jóvoltából, valamint hazahozni Nicole Stott-ot. Az űrhajósnő volt az utolsó asztronauta, akit amerikai űrrepülőgép vitt fel illetve hozott vissza a ISS-ről, az STS-129 után csak az orosz gyártmányú Szojuz űrhajók vesznek részt az állandó legénység tagjainak a szállításában. Külön szépsége a küldetésnek, hogy tartama alatt született meg Randy Bresnik, az egyik résztvevő amerikai „űrcowboy” kislánya, miközben a papa két űrsétát is teljesített odafenn.

Az egyik űrsétán dolgozó Randy Bresnik képe tükröződik társa, Mike Foreman sisakján.

Amint az Atlantis futóművei megérintették a Kennedy Űrközpont leszállópályájának a betonját november 27-én, a NASA ismét olyan sikeres évet zárhatott az űrrepülőgép szempontjából, mint amilyen utoljára 2002 volt. Abban az évben sikerült utoljára lerepülni öt Shuttle-missziót, 2003 elején a Columbia tragédiája derékba törte a programot. Hét év kellett a teljes talpra álláshoz, de sikerült…

Az bizonyos, hogy az űrsiklóflotta még legalább 2010-ben és még legalább öt küldetés erejéig szolgálatban marad. Hogy aztán majd hogyan tovább, azt ma még nem tudhatjuk, de azt örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Space Shuttle majdnem kitűnőre vizsgázott 2009-ben. (Képek és forrás: NASA)