Újabb amerikai katonai távközlési műhold
(Rovat: A nemzetbiztonságért, Lássuk és halljuk egymást - 2019.03.16 07:45.)

Magyar idő szerint szombatra virradó éjjel egy Delta-4-es rakétával startolt a geostacionárius pályára szánt WGS-10.

Az inditás március 16-án, magyar idő szerint 1:26-kor (helyben még 15-én este) volt a floridai Cape Canaveral bázisról. A startot követően nagyjából 90 másodperccel leváltak a hordozórakéta központi részéről a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, majd mind a négy az Atlanti-óceánba zuhant. Két perccel később (bolygónk légkörének elhagyása után) levált a műholdat takaró két orrburkoló elem. Végül a startot követő 235. másodperben lekapcsolt az Aerojet Rocketdyne RS-68A folyékony hajtóanyagú hajtómű. Néhány másodperccel később, a feladatát immár befejező első fokozat elvált a másodiktól, és 15 másodpercre begyújtott a második fokozat RL10B-2 hajtóműve. Ezzel a műhold ráállt az előzetes parkolópályára.

A startot követő 29 perc 29 másodperckor az RL10B-2 újra beindult és a WGS-10-et egy olyan pályára állította, melynek földtávoli pontja 44 315 km magasan volt. Végül T+36 perc 50 másodperckor a második fokozat elvált a 6 tonnás műholdtól.

A műhold ezúttal az Amerikai Légierő (U.S. Air Force, USAF) WGS-10 jelű távközlési műholdja volt, amely immár a tizedik a szélessávú, globális katonai távközlésre szánt, geostacionárius műholdak sorában. A WGS (Wideband Global SATCOM) holdak titkosított és nyílt adat- és video-összeköttetést biztosítanak az amerikai és szövetséges fegyveres erők számára, gyakorlatilag az egész világon. Építőjük a Boeing és a mostani darab a cég BSS-702 buszát használja. A WGS-10 fedélzetén X- és Ka-sávú transzponderek üzemelnek, tervezett élettartama pedig 14 év.

A WGS-10 műhold. (Fantáziakép: Boeing)

A hordozórakéta ezúttal a Delta-4 Medium+ (M+) konfigurációja volt, melyet négy szilárd gyorsítórakétával láttak el.

A háttérben a Delta 4 rakéta orrburkolata, amely a WGS 10-et rejti. Az előtérben a rakéta utolsó fokozata. A kép még a február 28-i rendszerintegrációkor készült. (Fotó: United Launch Alliance)

A mostani Delta-4 indítás volt az ULA (United Launch Alliance) idei második startja. (Január 19-én a Vandenberg Légibázisról startolt egy Delta-4 Heavy rakétájuk.) Egyben ez volt az idei harmadik űrindítás Cape Canaveralből. A mostani start különlegessége, hogy utoljára repült a Delta-4 M+ (5,4) variánsa. Az 5-ös szám az orrkúp 5 m-es átmérőjére, a 4-es a négy oldalsó segédrakétára utal.

A WGS-10 előtt (értelemszerűen) összesen már 9 WGS hold került Föld körüli pályára, valamennyi az ULA hordozórakétáival. A WGS-1 és-2 még 2007-ben és 2009-ben Atlas-5-ös, az utána következők pedig Delta-4 M+ rakétákkal startoltak. Egyébként ez volt a harminckilencedik Delta-4 indítás a rakétatípus 2002-es bemutatkozása óta.

A Delta-4 rakéták lehetséges konfigurációi. (Kép: Wikimedia)