Pályán az első spanyol radarhold
(Rovat: A nemzetbiztonságért, Nyereség a kontinensnek , Katasztrófák ellen - 2018.02.22 18:00.)

Falcon-9 rakétával Kaliforniából indították poláris pályára a Paz műholdat.

Az azóta az Airbus Defence and Space (Airbus DS) által felvásárolt német EADS Astrium GmbH által, a DLR Német Űrrepülési Központtal PPP modellben épített német TerraSAR-X műholdat még 2007-ben állították pályára. A most pályára került Paz – a TerraSAR-X „testvére” – Spanyolország első radaros távérzékelő műholdja. Az X-sávú apertúraszintézises radart (SAR) használó Paz ún. „dual use”, azaz kettős hasznosítású – polgári és katonai biztonsági célú – űreszköz. A műholdplatform a már jól bevált német TerraSAR-X-en és TanDEM-X-en alapul, az integrációs munkálatokat is Friedrichshafenben végezték. Ugyanakkor a radarrendszer elemeit a cég spanyolországi – barajasi – üzemében készítették, és az üzemeltetést is egy spanyol vállalkozás, a Hisdesat végzi.

A TerraSAR-X műhold. (Airbus DS grafika)

A Paz starttömege 1342 kg (ebből 60 kg a hajtóanyag), hossza 5, míg átmérője 2,4 méter – azaz egy méretes személyautóval vethető össze. Alakja egy „hatszögesített” cső, melynek egyik lapjából a 300 Mbit/s sebességű adatletöltéshez használatos, szintén X-sávban üzemelő antenna áll ki, de itt található a precíz pályameghatározásra használt lézerprizma is. Maga a SAR antenna egy másik oldalon található, míg a napelemek egy harmadik lapon helyezkednek el, összesen 5,25 m² felületen. A maradék három lap belső oldalára vannak felszerelve a különféle elektronikai berendezések. Az űreszköz tervezett élettartama 7 év.

A Paz műhold. (Hisdesat grafika)

A spanyol Paz műhold a TerraSAR-X és a TanDEM-X műholdakéval azonos, poláris pályára áll. A három igen hasonló műhold együttes használata az Airbus DS szerint óriási előnyöket jelent a felhasználók számára. Ezek közül a legfontosabb a korábbinál rövidebb visszatérési idő. Ennek köszönhetően a változások, új szituációk sokkal jobban nyomon követhetőek lesznek. Felderítési és monitoring alkalmazásokhoz naponta, míg interferometrikus alkalmazásokhoz nagyjából három és fél naponta nyílik lehetőség új felvételek, mérések készítésére.

Másik fontos előny, hogy a különféle szenzorok adatait azonos képalkotási módokban (pl. Staring SpotLight és Wide ScanSAR) teszik elérhetővé. Az pedig, hogy a különféle műholdak különféle szenzorainak adatait egyetlen árlistából és egyetlen szervezetnél lehet megrendelni, az ügyfelek egyszerűbb és gyorsabb kiszolgálását segíti.

Az indítás a SpaceX Falcon-9 hordozórakétájával, a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról történt február 22-én, magyar idő szerint 15:17-kor. A spanyol radaros távérzékelő műhold társutasaiként két apró műhold is pályára került, magának a SpaceX-nek a kísérleti távközlési holdjai, a Microsat-2a és -2b (Tintin-A és -B). Ezekkel egy lépést tesznek a tervezett, az egész Földet behálózó műholdas internetszolgáltatásuk (Starlink) kialakítása felé. A Falcon-9 rakéta első fokozatát ezúttal nem hozták vissza.

A szerkesztő megjegyzése. Talán nem olyan nagy kulisszatitka hírportálunknak, hogy sok esetben előre megírt cikkekkel dolgozunk, amelyek adott esetben a tényleges műholdindításokat követően válnak „élessé”, a legfrissebb adatokkal kiegészítve. Ez a cikkünk messze rekordidőt töltött a „raktárban”, a startra várakozva. Több mint két évvel ezelőtt, 2015 decemberében került oda, ezzel a bevezető szöveggel: 2016. január xx-én az orosz Dombarovszkij Légitámaszpontról indított Dnyepr rakéta 514 km magas, poláris pályára állította a Paz műholdat. Mint látható, a cikk megírása elhamarkodott volt, hiszen az orosz–ukrán viták miatt a Dnyepr rakéta nem indult el, a Paz üzemeltetőjének végül új hordozóeszközt kellett keresnie, miközben peres úton igyekszik visszaszerezni az előző partnerének kifizetett díjat. Az is sejthető, hogy az eredeti cikkünket bizony át kellett írni – de ami késik, nem múlik: végül pályára került a spanyol radaros műhold!