Ionoszféra-figyelő katonai műhold
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2008.04.18 05:00.)

Az amerikai légierő most indult új kísérleti mesterséges holdja a rádiós kommunikációban és a műholdas navigációban bekövetkező zavarokat igyekszik majd előre jelezni.

A C/NOFS rövidítésű (Communication/Navigation Outage Forecasting System) mesterséges hold az Egyenlítő közelében fekvő Kwajalein-atollon (Csendes-óceán, Marshall-szigetek) levő amerikai bázisról indult Pegasus rakétával. Pontosabban a rakétát és a műholdat egy L-1011 szállítórepülőgép emelte a magasba, ahonnan a Pegasus leválása és beindítása után 8 perccel állt pályára az űreszköz. A Pegasus inditásának pillanata április 16-án, közép-európai idő szerint 19:01-kor következett el.

A Pegasus egy korábbi startja. (Kép: Orbital Sciences)

Az elmúlt évtizedben ez volt egyhuzamban a 25. sikeres Pegasus indítás. A rendszer rugalmasságának (a repülőgépről való indításnak) köszönhetően a rakéta a Föld változatos helyeiről képes műholdak pályára állítására.

A 13°-os hajlásszögű, 400 km és 850 km között változó magasságú elliptikus pályára kerülő műhold feladata a Föld légkörének felső, elektromosan töltött részecskékből álló rétegének, az ionoszférának a figyelése. A cél pedig az, hogy a légierő egységeit időben figyelmeztessék, ha a ultrarövidhullámú (UHF) rádiókommunikációban illetve a GPS műholdak navigációs jeleinek vételében zavarok várhatók. Ezek a zavarok az Egyenlítő közeli földrajzi szélességeknél lehetnek különösen erősek. Az új kísérleti műholdtól az előzetes riasztási idő 4-6 órával való meghosszabbodását remélik. Az ionoszférikus szcintillációk ismerete egyúttal azt is jelenti majd, hogy jó előre tudni fogják: az ellenség távközlése és navigációja is bizonytalanná válhat.

Fantáziakép a Föld körül keringő C/NOFS műholdról. (Kép: US Air Force)

Az amerikai légierő kutatólaboratóriuma (Air Force Research Laboratory, AFRL) által üzemeltetett űreszköz egyhónapos teszt után a tervek szerint egy évig működik majd. A felbocsátást több éves késlekedés előzte meg, elsősorban a napelemekkel kapcsolatos tervezési probléma miatt. További kihívás volt, hogy az érzékeny mérések érdekében a fedélzeti berendezések okozta rádiófrekvenciás zajt a lehető legkisebbre kellett csökkenteni.