Kémműhold-vita
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2007.06.13 07:56.)

A franciáknak elegük van abból, hogy az amerikaiak nyilvános adatbázisában szerepelnek a titkosnak szánt katonai műholdjaik pályaadatai.

A francia GRAVES (Grande Réseau Adapté à la Veille Spatial) műholdfelderítő radarrendszer 16 hónapi működése után 20-30 olyan alacsony (1000 km alatti) pályán keringő műholdat találtak, amelyek nem szerepelnek az USA Védelmi Minisztériumának nyilvános katalógusában. Ezt az információt a franciák nyomásgyakorlásra igyekeznek kihasználni. A helyzet ugyanis ma az, hogy az amerikaiak minden további nélkül publikálják többek közt a francia katonai felderítő és távközlési műholdak pontos pályaadatait is.

A hadügyi tárcához tartozó amerikai figyelőhálózat (Space Surveillance Network, SSN) adatai világszerte etalonnak számítanak, mind a működő mesterséges holdak, mind a nagyobb űrtörmelék-darabok tekintetében. Az amerikai földi megfigyelőállomás-hálózattal kapott adatokat katalogizálják és nyilvánosságra hozzák – kivéve egyes amerikai katonai műholdak pályaadatait. Más országok hasonló célú űreszközeivel azonban nem ennyire kíméletesek... A franciák most ez ellen igyekeznek fellépni. Hogy a tárgyalások nem lesznek könnyűek, arra egy francia illetékes nyilatkozatából lehet következtetni. Eszerint amikor az amerikai partnereknek felvetették, hogy ők más műholdakat is detektáltak, a válasz az volt: ha az SSN nem publikálja az adataikat, akkor azok nem is léteznek! A franciák mindenesetre furcsállják, hogy ők viszont képesek nem létező, még napelemtáblákkal is rendelkező holdak követésére... A francia fél egyelőre további adatokat gyűjt, részben német segítséggel. Biztosak benne, hogy rövidesen elég adu lesz a kezükben ahhoz, hogy meggyőzzék az amerikaiakat: kölcsönösen akkor járnak a legjobban, ha titotkban tartják egymás adatait.

A GRAVES radarrendszer adó- (fent) és vevőantennái (lent). (Kép: ONERA)

Az elképzelések szerint a GRAVES radarrendszer és német kiegészítő rendszere jelentik majd az európai műholdas megfigyelő-hálózat alapját. Amennyiben 2008-ban az ESA tagállamainak kormányai is rábólintanak, a 300 millió euróba kerülő program alkalmas lesz az űrszemét követésére is, egészen a geostacionárius pálya magasságáig. Akár elfogadják, akár nem, a francia és a német rendszer már mai formájában is fel tudja mérni, hogy pontosan milyen alacsony Föld körüli pályán, mekkora méretű, milyen frekvenciát használó műholdak sugároznak. Ezek közt pedig olyanok is vannak szép számmal, amelyeket az amerikaiak inkább nem hoznának nyilvánosságra...