Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A világűr militarizálása
(Rovat: A nemzetbiztonságért - 2006.07.06 10:09.)

Vajon melyik a világ messze a legnagyobb éves költségvetéssel dolgozó űrügynöksége?

A kérdésre a válasz: az amerikai Védelmi Minisztérium (U.S. Department of Defense, DoD). A világűr az USA számára stratégiai kérdés, s ennek megfelelően évi 22,5 milliárd dollárt költ a védelmi célú űrprogramokra. Ebbe beleértendők a nyilvános és a titkos fejlesztések is. A négy fő összetevő a navigáció, a távközlés, a felderítés és a fegyvervédelmi rendszerek. Összehasonlításul: a NASA 2006. évi költségvetése „csak” mintegy 16 milliárd dollár. Európa messze lemaradva következik. A 8 milliárdos teljes űrköltségvetésből nem egészen 1 milliárd dollárt azért itt is katonai célra költünk.


A közelmúlt hadtörténetében a fordulópontot az öbölháborúk jelentették. Az első iraki hadműveletek során főleg olyan haditechnikát használtak, amely a hidegháború idejéből maradt meg. Megmutatkoztak az effajta hagyományos hadviselés korlátai, és nyilvánvalóvá váltak a világűr előnyei. Az amerikai katonai doktrína 2001-es újrafogalmazása során kulcsszerephez jutott a világűr. Az új technológiák új képességeket állíthatnak a hadsereg szolgálatába a távközlés, a kémtevékenység, a felderítés, a navigáció vagy akár a meteorológia terén. A második öbölháború lett az új generációs haditechnika első éles főpróbája.

Az amerikai légierő által üzemeltetett GPS műholdas navigációs rendszer – amelyet mindennapos polgári alkalmazásai révén mi is jól ismerünk – az USA arzenáljának kulcsfontosságú eleme. Nem csak a szárazföldi, vízi és légi harcjárművek helymeghatározásában játszik szerepet, hanem a lövedékek célba juttatásában is. A második öbölháború hadműveletei során a robbanótöltetek kb. 70%-át (!) GPS-es módszerrel vezették célra.

A pilóta nélküli felderítő repülőgépek használatának elterjedésével egyidejűleg ugrásszerűen megnőtt az igény a műholdas adatátviteli kapacitások iránt. Meglepően hanzik, de a DoD által használt teljes sávszélesség akár 80%-át is polgári kézben levő, kereskedelmi célú műholdak üzemeltetőitől veszik bérbe. Ez arra készteti az amerikai hadsereget, hogy középtávon saját űrtávközlési kapacitását nagy erővel bővítse. A jelenleg fejlesztés alatt álló TSAT (Transformational Satellite) rendszernek csak az űrszegmense 16 milliárdba kerül.

A katonai műholdas távérzékelés továbbfejlesztése során az a cél, hogy a földi célpontok mozgását folyamatosan, bármilyen időjárási körülmények között is nyomon követhessék. Az új, SBR (Space-Based Radar) nevű, Föld körüli pályára telepítendő radarrendszer kiépítésének számlája még nagyobb, 34 milliárd dolláros lehet. Végül fontos prioritás az amerikai területek védelme, a rakétaelhárító rendszerek fejlesztése. Ami a Reagan elnök idejében megfogalmazott „csillagháborús” tervekből maradt, az az SBIRS (Space-Based Inrfared System), egy infravörös hullámhosszon működő megfigyelőrendszer. Ez időben detektál bármilyen rakétaindítást és behatárolja a lehetséges veszélyeztetett területeket. A jelenleg működő földi rendszerekhez képest az űrbe telepített változat sokkal megbízhatóbb lenne. Mindezek a tervek az Egyesült Államokon belül is felvetik a világűr militarizálásának kérdését, amit nyilván a nemzetközi közösség sem hagyhat szó nélkül... (CNES Magazine, 2006. április)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018