Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A SMART-1 első eredményei
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Kis űreszközök nagy szerepe , Űrcsillagászat Európában - 2005.01.31 08:44.)

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

Az első ionhajtóművel felszerelt európai űrszonda pályára állását követő első négy nap nagy technikai kihívást jelentett a mérnökök számára. A bonyolult manőver során vigyázni kellett arra, hogy a szonda a megfelelő pályára álljon, majd a technikai kutatások részeként ellenőrizni kellett az eddig még csak papíron kipróbált pályamódosító manőverek lehetőségét. Eddig ugyanis egyetlen űrszonda sem használt más égitest körüli pályán ionhajtóművet. (A korábbi Deep Space-1 amerikai űrszonda „csak” elhaladt a Braille kisbolygó és a Borelli üstökös mellett.)


A pálya holdtávol-pontjának csökkentése érdekében december 29-én hagyták bekapcsolva az ionhajtóműveket. A folyamatos fékezés hatására a pálya egyre inkább kezdett hasonlítani a körre (azaz csökkent a pálya excentricitása). December 29. és január 3. között a hajtóművet kikapcsolták, ezzel téve lehetővé a közeli megfigyelések megkezdését. Ekkor a SMART-1 kisméretű, AMIE (Advanced Moon micro-Imager Experiment) nevű kamerájával készítették el az első részletes közelképeket Hold körüli pályáról.


A mellékelt képet december 29-én készítette az európai holdszonda AMIE kamerája a 120 km átmérőjű Pithagorasz kráterről. Január 12-én aztán ismét kikapcsolták a hatjtóművet, hogy optimalizálják a fogyasztást. Előreláthatóan február 9-éig a SMART-1 előnyös megvilágítás mellett közepes felbontású képeket készít kísérőnk felszínéről. A SMART-1 várhatóan február 28-án éri el folyamatosan spirálozó pályáján a tudományos programjának megkezdéséhez szükséges pályamagasságot.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021