Az USA és Oroszország közösen a Marsra (3. rész) – A Mars Together program
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Kontinensünk űrtörténelme , Távoli világok kutatói - 2004.04.13 15:54.)

Az oroszok már 1992-ben el szerették volna indítani a Marsz-8 űrszondát, melyen a tervek szerint két leszállóegységet, két penetrátort, egy légköri ballont és egy rovert kellett volna a Marsra juttatnia. A lassú építkezés, a kiadások miatt a szonda csak csúszott. A program tervezett neve így Marsz ’94 lett.

1993 elején orosz szakemberek jártak a NASA JPL-ben, ahol bemutatták 100 kg-os Marszokhod nevű roverüket. A hat kúpkerékkel közlekedő orosz marsjáró energiáját izotópos telep segítségével nyerte. A találkozón az amerikaiak is bemutatták tudományos-technikai céllal kifejlesztett rovereik egyikét, a 8 kg-os Rocky-4-et. A Rocky-4 szintén hatkerekes, ám napelemtáblák segítségével energiát előállító jármű volt. Tárgyalások kezdődtek arról, hogy az amerikaiak is részt vehetnének a marsjáró programjában, mégpedig úgy, hogy a Rocky-4-et a Marszokhodra illesztik, ami a program megkezdését követően kezdhetné meg kutatásait.

Végül a program újabb halasztást szenvedett. Ez jól jött az amerikaiaknak is, de 1994-re a franciák sem készültek el légköri ballonjukkal. Ám 1996-ban mindenképpen elindították az ekkor már Marsz ’96-nak nevezett szondát. Az oroszok akkor azt ígérték, a következő, 1998-as indítási ablakban egy újabb orosz szondán helyet kaphat a ballon és a roverek egyaránt. Igazság szerint az oroszok egyszerre két szondán dolgoztak. Míg a Marsz-8-at építették, a Marsz-9-et tervezték. Az utolsó halasztásnál a Marsz ’94-et halasztották 1996-ra, s emiatt a Marsz ’96-ot pedig 1998-ra. A Marsz-8 kudarca azonban alapos felülvizsgálatot tett szükségessé.

Ekkor született meg a rövid életű Mars Together Program. Az orosz-amerikai együttműködés lényege a következő volt. 1997-ig az amerikaiak úgy gondolták, minden indítási ablakban egy szondát indítanak a Marshoz. 1998-ban ez a szonda egy orbiter lett volna. Az oroszok közben átnevezték a Marsz ’98 programot ORB-vé, ami az Orbiter-Rover-Ballon szavak rövidített formája. A Mars Together programban tehát egy Proton hordozórakéta indított volna egy amerikai orbitert, valamint az ORB-t. Mindehhez még egy Fregat végfokozat is társult volna. Az oroszoknak nem csak egy marsjárójuk volt. (Ennek megépítése nem túl drága, ráadásul szükség is van tesztpéldányra.) A Lavocskin Gyár által épített egyik Marszokhodot az amerikai McDonnell Douglas cég megvette a gyártótól. 1995. február 13. és 15. között a „Marsohod” távirányítással Hawaii Kilauea nevű vulkánjának kráterében a marsfelszín, majd a következő három napban a holdfelszín körülményeit utánzó talajon gyakorlatozott. Képeit az Interneten keresztül 20 amerikai iskolába közvetítették. Február 27-e után 60 amerikai iskolás próbálhatta ki a „szonda” távirányítását a NASA Ames Research Centerből. A kutatók javasolták, hogy 1998 októberétől a Marsohod a Discovery-program keretében a Holdon dolgozhasson. Addigra már napelemekkel látták volna el.

A Mars Together Program meghirdetésekor még nem tudták, hogy a Mars Global Surveyor és a Mars Pathfinder mennyire sikeres lesz. S hogy e sikeren felbuzdulva Clinton elnök meghirdeti a Mars Surveyor Programot, ami minden évben két amerikai szonda, egy orbiter és egy lander indítását teszi lehetővé: 1998-99-es ablakban a Mars Climate Orbiterét és a Mars Polar Landerét. Így az amerikaiak kiléptek a Mars Together Programból. Történetünk szomorú vége pedig csak annyi: az amerikai tulajdonú Marsohod-példány nem utazhatott a Holdra. A Marsz ’96 kudarcot vallott, ezért az ORB-t (Marsz-9, Mars ’98) még mindig megvalósítani akaró kutatók 2001-re halasztották az indítás időpontját, a misszió neve Marsz 2001 lett. Egy rövid ideig felmerült, hogy a Marsz 2001-et a Mars Together Programnak megfelelően Proton rakétával indítsák a Mars Surveyor 2001 szondáival együtt. Ám minderre már nem kerülhetett sor. A Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander (valamint a szintén utazó Deep Space-2 penetrátorok) elvesztek, így a NASA törölte a Mars Surveyor programot. Az oroszok egyedül pedig anyagi okokból azóta sem tudják elindítani következő Mars-szondájukat...